A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelöljük az asztal lapja felett magasságban levő testre ható erőt -fel (1. ábra), melynek értéke a rugótörvény szerint 1. ábra Az tömegű test mozgásegyenlete: Ez egy olyan rezgőmozgást ír le, melynek nyugalmi helyzete a rugó eredeti végpontjától távolsággal eltolódott. A rezgőmozgás körfrekvenciája , az amplitúdót pedig az energiatételből számíthatjuk ki. A kezdeti helyzet mozgási és a legalsó helyzethez viszonyított helyzeti energiája megegyezik a rugó rugalmas energiájával: | | Felhasználva értékét, kapjuk, hogy A test addig mozog a rugóval együtt, amíg , hiszen a két test között csak nyomóerő léphet fel. Ez viszont esetben teljesül, vagyis a test ugyanolyan magasságban hagyja el a rugót, mint ahol ráesett. 2. ábra A mozgás út-idő grafikonjáról (2. ábra) leolvasható, hogy a test ideig mozog a rugóval együtt, ahol értékét a egyenletből határozhatjuk meg. A feladat számadataival , , , és .
Fundák György (Bp., I. István Gimn., III. o. t.) | Megjegyzések. 1. A rugó legnagyobb rövidülése . A lineáris erőtörvény általában csak akkor érvényes, ha a rugó hossza legalább néhányszorosa az összenyomódásnak, tehát a rugó eredeti hosszának ‐-nek kellene lenni. Ekkora rugót (ha létezik is) nem lehet egy asztalra állítani.
Chikány Gábor (Bp., I. István Gimn., III. o. t.) | 2. Nagyon sok versenyző a mozgásmennyiség megváltozását számította ki és az egyenletből akarta kiszámítani az érintkezés idejét. Ez elvileg helyes, ha helyébe a megfelelő átlagerőt írjuk. A hibát ott követték el, hogy értéket használtak, mely a rugóerőnek útszakaszra vett átlagértéke. Jelen esetben viszont időbeli átlagot kell számítani, hiszen az erőt egy időtartammal szorozzuk. Mivel a test hosszabb ideig tartózkodik alatt, mint felett, ezért az időbeli átlag nagyobb, mint és függ a mozgás út-idő kapcsolatától.
|
|