A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A) Ha csak az I. kapcsoló van zárva akkor a sorosan kapcsolt, , és , ill. , és kondenzátorok eredő kapacitása: A párhuzamosan kapcsolt és kapacitások pedig egyszerűen összeadódnak, vagyis A teljes rendszer eredő kapacitását a sorosan (és nem párhuzamosan, mint ahogy azt legtöbb megoldó tévesen feltételezte!) kapcsolt és kondenzátorok eredője adja: | | Ugyancsak sok problémát okozott annak a megállapítása, hogy mekkora töltés van az ,,eredő kapacitáson'', ha a -en levő töltésmennyiség . Mivel a telep nem ,,tudja'', hogy például a pozitív végére a vagy a kondenzátor egyik lemezét kapcsoltuk-e ‐ hisz éppen azt nevezzük eredő kapacitásnak, amikor nem lehet e két eset között különbséget tenni ‐, ezért ugyanannyi töltésnek kell -ra is kiáramlania, mint -re, tehát Mivel a megosztás folytán egyaránt töltés van a , és kondenzátorokon, ezért A feszültségét megkapjuk, ha ezek összegét levonjuk -ból: Mivel a , és kondenzátorokon is azonos töltés van, ezért B) Ha minden kapcsoló zárva van, akkor a és eredője, van sorba kapcsolva -gyel és -mal, ezért | | A párhuzamos és eredője: . A teljes rendszer eredő kapacitását és soros eredője adja: Mivel az egyforma és feszültsége is azonos, ezért mindkettőn töltés van, ebből pedig az következik, hogy a megosztás miatt -en (és így az eredő -n is) töltés van. Ebből a telepfeszültség: Mivel a telepfeszültség a két esetben azonos, ezért: Az egyes kondenzátorok feszültségét a rajtuk levő töltésekből határozhatjuk meg: A feszültsége: Vagyis a -en töltés van. Mivel a töltés a párhuzamosan kapcsolt és kondenzátorok között oszlik el, ezért a -ön (és így -en is) töltés van, a -on és -en pedig ennek fele, tehát
Hadik Róbert (Makó, József A. Gimn., IV. o. t. ) |
|
|