Feladat: 855. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Gács Lajos ,  Hennyey Katalin ,  Horváth Zoltán ,  Iglói Ferenc ,  Szalay András 
Füzet: 1970/március, 141 - 143. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyéb merev test síkmozgások, Csúszó súrlódás, Tapadó súrlódás, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1969/szeptember: 855. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A fonál elégetése előtt a rúdra K kötélerő, a talaj F nyomóereje és mg súlyerő hat. A rúd nyugalomban van, ezért az erők eredője és a forgatónyomatékok összege nulla.

 
 
1. ábra
 

A talaj és a rúd közt fellépő F erő csak függőleges lehet, hiszen a másik két erő is függőleges (1. ábra), így
K+F-mg=0,Klcosα2-Flcosα2=0.
Az egyenletrendszer megoldása (α90 esetben) K=F=mg/2.
Ha a fonalat elégetjük, akkor a rúd nem marad egyensúlyban, hanem gyorsuló mozgásba kezd. Mozgását jellemezhetjük a súlypont gyorsulásának vízszintes és függőleges összetevőjével, valamint a súlypont körüli β szöggyorsulással. A rúdra ható erők: az mg súlyerő, a talaj F nyomóereje és S súrlódási erő (2. ábra).
 
 
2. ábra
 

A talaj most nemcsak függőleges nyomóerővel hat a rúdra, mivel az nincs egyensúlyban, hanem vízszintes súrlódási erővel is, és éppen ez az erő hozza létre a rúd vízszintes gyorsulását.
Írjuk fel a mozgásegyenletet a függőleges és a vízszintes komponensekre
mg-F=ma1,(1)
S=ma2.(2)

Felírhatjuk még a forgómozgás alapegyenletét (a súlypontra vonatkoztatva), felhasználva, hogy egy homogén rúd tehetetlenségi nyomatéka ml2/12.
Flcosα2-Slsinα2=ml212β.(3)
A test mozgását jellemző a1, a2 és β mennyiségek nem függetlenek egymástól, mivel a rúd alsó vége csak vízszintes irányú mozgást végezhet. Ezt az
a1=lβ2cosα(4)
egyenlet biztosítja.
Az (1)‐(4) egyenletekben 5 ismeretlen szerepel (a1, a2, β, F, S). A hiányzó ötödik egyenlet felírásánál két esetet kell megkülönböztetnünk. Ha a rúd talppontja csúszik a talajon, akkor
S=μF.(5)
Ez az egyenlet akkor érvényes, ha a rúd valóban jobbra csúszik, vagyis ha
l2βsinαa2.(6)
Az (1)‐(5) egyenletrendszer megoldása F és S-re:
F=mg1+3cosα(cosα-μsinα),(7)
S=mgμ1+3cosα(cosα-μsinα);(8)
a (6) feltétel pedig akkor teljesül, ha
μ3tgα1+4tg2α.(9)

Ha a rúd nem csúszik a talajon, akkor S és F között már nem áll fenn az (5) egyenlet. A hiányzó egyenletet éppen az a feltétel adja, hogy a rúd talppontja nem mozdul el, vagyis
l2βsinα=a2.(5')
Ez a lehetőség akkor valósul meg, amikor a súrlódási együttható elég nagy ahhoz, hogy teljesüljön a
SμF(6')
egyenlőtlenség. Az (1)‐(4) és (5') egyenletrendszer megoldása
F=mg(1-34cos2α),(7')
S=34mgsinαcosα,(8')
és a megoldás érvényességének (6') feltétele
μ3tgα1+4tg2α(9')
alakban írható.
Ábrázoljuk F és S erőket az indulás α szögének függvényében adott μ súrlódási együttható mellett. Először határozzuk meg azt a kritikus α szöget, melynél a rúd még éppen nem csúszik!
A μ0=3tgα1+4tg2α egyenletnek α-ra nincs megoldása, ha μ0>3/4. Ilyenkor mindig (9') érvényes, vagyis a rúd nem csúszik. Ha μ0<3/4, akkor létezik olyan α1 és α2 szög, melyek közé választva az α indítási szöget, a rúd csúszni kezd. Amennyiben α<α1 vagy α>α2, akkor (9') teljesül, és a rúd nem csúszik.
 
 
3. ábra
 
 
 
4. ábra
 

A 3. és 4. ábrán F és S különböző értékeit láthatjuk μ0=3/5 esetén.
 

Gács Lajos (Bp., Landler J. Techn., II. o. t.) és

Hennyey Katalin (Bp., Kölcsey F. Gimn., III. o. t.)

dolgozata alapján