A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A kapcsolás semmilyen szimmetriával nem rendelkezik, ezért csak a Kirchhoff-egyenletek felírása vezet eredményre. A hálózatot feszültségű telepre kapcsolva meghatározhatjuk valamennyi ágban az áramerősséget. Ehhez azonban nagyszámú egyenletből álló lineáris egyenletrendszert kell megoldani. Végül azt kapjuk, hogy az egész hálózaton áram folyik át, tehát az eredő ellenállás . 1. ábra Ha a kapcsolást 4 db ellenállás beiktatásával az 1. ábrán látható szimmetrikus hálózattá egészítjük ki, akkor az eredő ellenállás egyszerűbben is meghatározható. Általános szabály, hogy azonos poténciálon levő pontok összeköthetők, illetve a köztük levő ellenállás kiiktatható anélkül, hogy az áramkör ellenállása megváltozna. Jelen esetben az azonos betűvel jelzett pontok ekvipotenciálisak, tehát összeköthetők. Így a 2. ábrán látható kapcsoláshoz jutunk, ahol valamennyi ellenállás értékű. 2. ábra A hálózatban négy helyen is megtalálható a 3. ábrán látható deltakapcsolás, így érdemes megkeresni a vele egyenértékű csillagkapcsolást. 3. ábra 4. ábra Könnyen belátható, hogy ez a 4. ábrán szereplő kapcsolás, hiszen bármely két hasonló helyzetű pont között az ellenállás azonos a két kapcsolásban. A , , és pontok közé a helyettesítő csillagkapcsolást kötve eljutunk az 5. ábrán látható kapcsolásig. 5. ábra A és pontok ekvipotenciálisak, hiszen mindkettő felezi az és pontok közti feszültséget. Így a ágat elhagyhatjuk és a 6. ábra szerinti kapcsolást kapjuk. 6. ábra Az eredő ellenállás . Megjegyzések. 1. Több megoldó ekvipotenciálianak tekintette pl. az , és pontokat, amit semmi nem indokol. 2. Maróti Péter összeállította az eredeti aszimmetrikus kapcsolást és méréssel megkapta az eredő ellenállást. 3. Bajmóczy Ervin közelítő aljásást javasolt, amely azonban csak durva becslésre alkalmas. |