A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. A lövedék felrobbanáskor (ha a légellenállástól eltekintünk) nem kap külső impulzust, így súlypontja megtartja eredeti mozgásállapotát, vagyis ugyanazon a parabolapályán mozog, mint amelyen a fel nem robbant lövedék mozogna. Írjuk föl az impulzusmegmaradás tételét a vízszintes irányú sebességkomponensekre: ahol a lövedék sebessége a felrobbanás előtt, és pedig az egyes darabok sebessége a felrobbanás után. Minthogy az 1. darab a kiindulási pontba tér vissza, a kilövéstől a visszatérésig megtett út . Innen , és fenti egyenletünkbe helyettesítve, kapjuk a vízszintes sebességkomponensek arányára: Ha a robbanásig megtett út , a 2. darab ezután még az utat teszi meg, mert azonos ideig tartó mozgás esetén az utak a sebességekkel arányosak. A befutott út tehát Ha a nehezebb darab esett vissza a kiindulási pontba, a robbanás után a másik ettől távolságban, ha a könnyebb darab esett vissza, akkor a nehezebb a kiindulási ponttól távolságban ért földet.
Klebniczki József (Szeged, Ságvári E. Gimn., II. o.t.) |
II. megoldás. Miután a repeszdarabok egyszerre érnek földet, alkalmazhatjuk a súlyponttételt. A súlypont a kilövési ponttól az eredeti hajítási távolságban esik le; ha az 1. darab a kilövési pontban van, akkor kell, hogy legyen, ahol a kilövési ponttól számított távolság. Ebből .
Ráskai Ferenc (Győr, Révai M. Gimn., I. o. t.) |
|