Feladat: 803. fizika feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Angster Judit ,  Tóth Péter ,  Walthier Tamás 
Füzet: 1969/szeptember, 41 - 42. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Tökéletesen rugalmas ütközések, Gördülés vízszintes felületen, Energiamegmaradás, Impulzusnyomaték (perdület) megmaradása, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1968/december: 803. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Legyen m1 a kis golyó tömege, v1 az ütközés előtti, u1 az ütközés utáni sebessége, m2, v2, u2 ugyanazon mennyiségek a nagy golyóra, ennek tehetetlenségi nyomatéka I, szögsebessége ω.

 

 

Felírhatjuk az energiamegmaradást (mivel teljesen rugalmas az ütközés):
m1v122=m1u122+m2u222+Iω22.
Az utolsó tag azért lép be, mert bármely μ00 tapadási súrlódásnál a nagy golyó ütközéskor azonnal gördülni kezd.
A súrlódási erő külső hatóerő, a két golyóra az ütközésnél nem érvényes a mozgásmennyiség-megmaradási tétel.
A külső súrlódási erőnek azonban a nagy golyó pillanatnyi forgási tengelyére az ütközés pillanatában a forgató nyomatéka nulla. Ezért az ütközésnél erre a pontra felírható az impulzus-nyomaték megmaradási tétele:
m1v1r=m1u1r+m2u2r+Iω.
Mivel I=(2/5)m2r2 és rω=u2 (tökéletes gördülés), azért
m1v12=m1u12+(7/5)m2u22
és
m1v1=m1u1+(7/5)m2u2.
Átalakítva:
m1(v12-u12)=(7/5)m2u22,m1(v1-u1)=(7/5)m2u2.


Osszuk el egymással a két egyenletet, ekkor nyerjük:
v1+u1=u2.
Ezt beírva a második egyenletbe:
m1(v1-u1)=(7/5)m2(v1+u1).
Innen
u1=m1-(7/5)m2m1+(7/5)m2v1ésu2=u1+v1.
Numerikus adatokkal:
u1=8kg-(7/5)28,8kg9kg+(7/5)28,8kg30m/s=-20,07m/s
és
u2=-20,07m/s+30m/s=9,93m/s.

Walthier Tamás (Bp., Piarista Gimn., III. o. t.)

 

II. megoldás. A nagy golyó az ütközés után a talajjal való érintkezési pont körül fordul el. Erre a pontra nézve a golyó tehetetlenségi nyomatéka (a Steiner-tételből):
I=(2/5)mr2+mr2=(7/5)mr2.
Az impulzusnyomatékot felírva:
Mt=Iω,Frt=(7/5)mr2v/r,ebbőlFt=(7/5)mv,


vagyis a gördülés olyan, mintha a mozgásmennyiségben a nagy golyó tömege 7/5-szörösére növekedett volna.
A rugalmas ütközés két szakaszra bontható. Az első szakaszban az álló golyó felgyorsul, a mozgó lelassul, míg egy közös sebességet elérnek, közben rugalmas deformáció keletkezik rajtuk, a második szakaszban pedig eredeti alakjukat visszanyerve, szétlökődnek.
Az első szakaszra az impulzusmegmaradás elve:
m1v1+m2v2=(m1+(7/5)m2)c,aholv2=0.
A közös sebesség
c=m1v1m1+(7/5)m2.
Ha a második szakaszban a testek teljesen visszanyerik eredeti alakjukat, az erőlökés ugyanakkora, mint az első szakaszban (tökéletesen rugalmas ütközés):
Ft=m1(c-u1)=m1(v1-c),u1=2c-v1,és ugyanígyu2=2c-v2.
Numerikusan:
c=8kg30m/s8kg+(7/5)28,8kg=4,96m/s;
és így
u1=24,96m/s-30m/s=-20,08m/s,u2=24,96m/s=9,92m/s
(v2=0).
Angster Judit (Pécs, Nagy Lajos Gimn., III. o. t.)

 

Megjegyzés. A feladat megoldható a súrlódás figyelmen kívül hagyásával is, ekkor a két megmaradási törvényben a forgást leíró tag zérus lesz. Így egy szokványos ütközési feladathoz jutunk, ahol u1=16,96m/s és u2=13,04m/s (1 pont). Sok feladatmegoldó kiszámította a kis golyó mozgását az ütközés után. Ez vízszintes hajítás, az egyszerűsített esetben 16,96m/s kezdősebességgel. Vigyázni kell azonban, mert az esési magasság nem 20cm, csak a két golyó sugarának különbsége. A kis golyó sugara az r3:R3=V1:V2=m1:m2 arányból számítható. (Ezt külön is értékeltük 1 ponttal.)
Sok megoldó először súrlódás nélkül számította ki a nagy golyó sebességét, és csak ezután számolt a csúszó súrlódás hatására létrejövő forgással. Az elgondolás hibája abból is kitűnik, hogy így a súrlódási együtthatótól függően néhány másodperc nagyságrendű ideig csúszna a golyó, ami lehetetlen.