A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelöljük a bal oldali tömeget -gyel, a jobb oldalit -vel, a kocsi tömegét pedig -mel. Az összekötő kötelekben , ill. erő ébred, így a mozgásegyenletek: | | ahol a rendszer közös gyorsulása az elszakadás pillanatáig. A három egyenletet összeadva, -ra megoldva kapjuk: | | A sebesség az elszakadás pillanatáig a , az út pedig az egyenlettel számítható ki, vagyis a kocsi múlva ér a felezőpontba, és itt sebessége lesz. Az elszakadás után a mozgásegyenletek: | | Az egyenletrendszer két egyenletét összeadva kapjuk -re | | A sebesség az elszakadás pillanatától , az út pedig . Ebből a megállásig eltelt idő , a megtett út . Ha a kocsi a pálya bal oldali végéhez visszaér, , az ezzel felírható másodfokú egyenletet -re megoldva kapjuk, hogy az elszakadás pillanatától számított múlva ér a kocsi vissza kiindulási pontjához, és sebessége itt lesz. A jobb oldali tömeg az elszakadás után szabadesést végez, melynek kezdősebessége . múlva, tehát sebessége és a megtett út .
A kocsi mozgásának sebességét, ill. gyorsulását az idő függvényében a mellékelt ábrán láthatjuk. Hordósy Gábor (Győr, Czuczor G. Gimn., II. o. t.) Megjegyzés. A fonál elszakadása után megtett út hosszát az energiatételből is ki lehet számítani. |