A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Állapodjunk meg abban, hogy az ábrán feltüntetett áramirányokat tekintjük pozitívoknak.
Ugyanott látható a két áramerősség és a vasmag mágneses fluxusának (összes erővonalszámának) az időtől való függése. Az első tekercs áramerőssége (folytonos vonal) a kapcsolás előtt állandóan , a második tekercsé (szaggatott vonal) állandóan . A vasmagot csak az első tekercs árama mágnesezi és a vasmag fluxusa .
A bekapcsolás után hosszú idő múlva a második tekercsen is áram folyik át. Ekkor mindkét áram egyértelműen mágnesezi a vasmagot, tehát a fluxus a bekapcsolás után hosszú idő múlva az eredetinek kétszerese: . A kapcsolás pillanatában folyó és áramok egyirányúak, ezért ekkor a fluxus: . Az önindukció jelenségének az a lényege, hogy a mágneses fluxus hirtelen nem ugorhat egy véges értékkel, ezért a kapcsolás előtt és közvetlenül utána a fluxusnak egyenlőnek kell lennie: Innen egyenletet kapunk a keresett áramerősségek összegére: A kapcsolás után a fluxus folyamatosan növekedni kezd, hiszen hosszabb idő múlva értéke az eredetinek kétszerese. A fluxus növekedése a tekercsek közös vasmagja által feszültséget indukál mindegyik tekercsben, amelynek nagysága , és irányítása olyan, hogy a fluxus növekedésének ellene szegül, vagyis mindegyik tekercsben az eredeti feszültséggel ellentétes irányú. Ohm törvénye szerint:
Ebből azonnal következik, hogy és (1) figyelembe vételével: Az indukált feszültség: . Sikár Mária (Kecskemét, Kodály Z. zenei g. IV. o. t.) |
|