A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. A léc akkor lesz egyensúlyban, ha a rá ható erők eredője nulla és a léc bármely pontját nézve a rá ható erők forgatónyomatékainak eredője szintén nulla. A léc súlyát az ékben támadó rugalmas ellenerő egyensúlyozza, tehát csak a forgást kell megvizsgálni.
1. ábra A léc hosszát -lel, súlyát -vel jelölve (1. ábra) egyenlővé tesszük a két léc forgatónyomatékát: Innen és . Horváthy Péter (Bp., Fazekas M. g. II. o. t.)
II. megoldás. Az alátámasztott rendszer akkor van egyensúlyban, ha súlypontja az alátámasztási ponton átmenő függőleges egyenesen van (2. ábra).
2. ábra Az súlypont a két léc felezőpontját összekötő szakasz felében van, amely pont egy egyenlő szárú háromszög szárak között rajzolt magasságának talppontja. Így szög derékszög, tehát az darab fölé rajzolt Thales‐kör a súlypont mértani helye. Ennek az -n átmenő függőleges egyenessel való metszéspontjai, és adják a súlypont egyensúlykor elfoglalt helyeit. a biztos, a bizonytalan egyensúlyhoz tartozik és mindegyik esetben ugyanaz. Az ábrából látszik, hogy , . Szalay András (Debrecen, Kossuth gyak. g. I. o. t.)
III. megoldás. Általánosítjuk a feladatot. A léchossz , az alátámasztásig terjedő része jobbról . A vízszintes léc súlypontjának távolsága az éktől balra (3. ábra).
3. ábra Az szögben lefelé hajló léc súlyának erőkarja . Mivel a lécek súlyai egyenlők, az egyensúly feltételét az erőkarok egyenlősége adja meg: Innen . 4. ábránk mutatja meg a függését -től.
4. ábra Csutorás László (Bp., Jedlik Ányos g. II. o. t.) és Tory Kálmán (Bp., I. István g. II. o. t.) |
|