Feladat: 708. fizika feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Herneczki István ,  Takács László 
Füzet: 1968/április, 178 - 181. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Rögzített tengely körüli forgás (Merev testek mozgásegyenletei), Harmonikus rezgőmozgás, Analógia alkalmazása, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1967/szeptember: 708. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Legyen a korong kitérésének szöge az egyensúlyi helyzetből φ (1. ábra).

 

 

1. ábra
 

Mivel a fonál csak egy irányban képes erőt továbbítani, vagyis csak húzni tud, a feladatban külön kell tárgyalni a két esetet:
1)φ0,2)φ0.
Először az első esetet vizsgáljuk.
Ha φ0, akkor csak a k2 direkciós erejű rugó fejt ki forgatónyomatékot. Ez a forgatónyomaték:
M=-(k2rφ)r.
A forgómozgás alapegyenletéből:
Θβ=-(k2rφ)r,
ahol Θ=(1/2)mr2 a tehetetlenségi nyomaték és β a szöggyorsulás. Rendezés után azt kapjuk, hogy
β=-2(k2/m)φ.
Az ingamozgás levezetésénél ehhez az egyenlethez hasonló egyenletet kaptunk. Ha összehasonlítjuk a két egyenletet, akkor ennek a rezgőmozgásnak a periódusidejére
T2=2πm2k2
kifejezést kapunk.
Ha φ0, a megoldás teljesen hasonlóan megy, így
T1=2πm2k1.
Mivel mind a két esetben csak egy fél periódust tesz meg a test, a rendszer mozgásának periódusideje
T=πm2(1k1+1k2).
Most kiszámítjuk a csapágyban ébredő kényszererő függését az időtől. Ehhez kell a rezgőmozgás megoldása.
Ha φ0, akkor a kitérés x=Asinω2t, ahol
ω2=2πT2(1)
és ha φ0, akkor
x=Bsinω1t(2. ábra).(2)
 

 

2. ábra
 

φ éppen a szinuszfüggvény argumentumában szereplő ω1t, ill. ω2t kifejezés.
A rezgőmozgás sebessége φ=0 esetre az (1) adatokkal Aω2, a (2) adatokkal Aω1. Ezek egyenlőségéből
β=Aω1ω2=AT2T1=Ak1k2.
Tehát a megoldások:
haφ0,x=Asinω2t,φ0,x=Ak1/k2sinω1t.
A második elrendezésre a rezgőmozgás számítása ugyanaz, mivel a forgatónyomatékok azonosak az első esettel.
Az erők egyensúlyából határozzuk meg a csapágyra ható erőket. A csapágyat a súlyerőn kívül még a rugó is húzza. Így ezek az erők az első elrendezésre:
haφ0,FA=mg+k2x=mg+Ak2sinω2t,φ0,FA=mg+k1x=mg+Ak1k1/k2sinω1t.

A második elrendezésre:
φ0,FB=mg+k2x=mg+Ak2sinω2t,φ0,FB=mg-k1x=mg-Ak1k1/k2sinω1t.

Nézzük azt az esetet, amikor az egyik rugó, a k1 direkciós erejű, meg van feszítve x1-gyel. Ekkor egyensúlyban a forgatónyomatékok egyenlőségéből
k1x1r=k2x2r,
tehát a másik rugó megnyúlása x2=x1k1k2.
Ha a kitérésre (φr) a következő egyenlőtlenség áll fenn:
-x2(φr)x1,
akkor az egész mozgás alatt mindkét rugó feszített állapotban van. Az előző megoldáshoz hasonlóan most
Θβ=-(k1+k2)r2φ,
és ebből
T=2πΘ(k1+k2)r=2πm2(k1+k2).
Az erő pedig az első (A) esetben:
FA=mg+k1(x1-x)+k2(x2+x),
ahol x=Asinωt,(ω=2πT).
A második (B) esetben:
FB=mg-k1(x1+x)+k2(x2-x).
Ha az egyik vagy mindkét kitérés túllépi a kritikus x1, ill. x2 értéket, akkor a helyzet bonyolultabb, mert a mozgást három rezgőmozgásból kell összetenni, aszerint, hogy
1.x1(φr),2.-x2(φr)x1,3.(φr)-x2
áll-e fenn. E megoldásoknál teljesülnie kell annak, hogy a φr=x1 helyen az 1. és 2. megoldás, φr=x2 helyen a 2. és 3. megoldás ugyanazt a sebességet adja. A 3. ábra mutat egy ilyen megoldást.
 

 

3. ábra
 

Az ilyen módon kapott kitérésekből a csapágyra ható erőket az előzőek alapján kell meghatározni.
 

 Herneczki István (Sopron, Széchenyi I. g. IV. o. t.)
 Takács László (Sopron, Széchenyi I. g. IV. o. t.) dolgozata alapján