A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. a) Vegyünk fel egy irányú erőt az pontban egyelőre meghatározatlan nagysággal. Ha valamely rendszerre ható erők eredőjének csak az iránya és nagysága érdekel, támadáspontja nem, akkor az erőket párhuzamosan tetszőleges módon tolhatjuk el, nemcsak hatásvonaluk mentén. (L. Kérdezz‐felelek! a 33. oldalon!) Toljuk el az erőket úgy, hogy közös támadáspontjuk legyen. (1. ábra)
1. ábra
2. ábra és eredője , melynek nagysága 6 kp és iránya megegyezik irányával. és eredőjének nagysága a két erő nagyságának algebrai összege, és iránya nyilvánvalóan . Jelöljük ezt -vel. A feladatot megoldottuk, ha és eredője irányú, mert ennek az erőnek és az irányú -nek az eredője nyílván szintén irányú lesz. és -os szöget zár be egymással, míg és által bezárt szög . Ez csak akkor teljesül, ha . Az előbbiekből következik, hogy ez akkor áll fenn, ha kp, azaz kp. és eredője egy 6 kp nagyságú és irányú erő. Ezen erő és a vele egy irányú összege a teljes erőrendszer eredőjével párhuzamos és egyenlő nagyságú erő. Tehát a rendszer eredőjének, -nek nagysága 11 kp és iránya párhuzamos -fel. b) Az erők forgatónyomatékai a középpontra vonatkoztatva rendre , , 2 és mkp. Mivel forgatónyomatéka 0, az eredő forgatónyomaték mkp, pozitív forgásiránnyal. Ha az -fel párhuzamos eredő támadáspontja , akkor az eredő forgatónyomaték a kőzéppontra mkp, negatív forgásiránnyal. Ez csak akkor lehetséges, ha az öt erőn kívül hat még a rendszerre egy erőpár is, melynek forgatónyomatéka mkp, negatív forgásiránnyal. Gyimesi Ferenc (Győr, Révai M. g. II. o. t.) |