Feladat: 697. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Diósi Lajos ,  Jung József ,  Mihály László ,  Szabó György 
Füzet: 1968/március, 133 - 134. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Rugalmas erő, Harmonikus rezgőmozgás, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1967/május: 697. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 

1. ábra
 

a) Soros kapcsolás esetén az egyes rugókat ugyanakkora erő feszíti, mint az egész rugórendszert, ezért
k1s1=k2s2=...=knsn=kss,
ahol ks az eredő direkciós erő. Továbbá a teljes megnyúlás az egyes részmegnyúlások összege, azaz
s=s1+s2+...+sn.
A fentiekből egyszerű számítással kapjuk, hogy az eredő direkciós erő reciproka az egyes direkciós erők reciprokainak összege, és így
ks=11k1+1k2+...+1kn,
vagy ha a k1, k2, ..., kn harmonikus közepét HK-val jelöljük, akkor
ks=HK/n.
 

 

2. ábra
 

b) Az ábra szerinti párhuzamos kapcsolás esetén az egyes rugók megnyúlása ugyanakkora és megegyezik a rugórendszer megnyúlásával, ezért az egyes rugókat feszítő erők
F1=k1s;F2=k2s;...;Fn=kns.

Az egész rendszert feszítő erő egyenlő az egyes feszítőerők összegével, azaz
F=kps=F1+F2+...+Fn.
Tehát az eredő direkciós erő ebben az esetben az egyes direkciós erők összege:
kp=k1+k2+...+kn.
Ha k1, k2, ..., kn számtani közepe AK, akkor kp=nAK. Minthogy a számtani közép nagyobb a harmonikus középnél
AK>HK,  s így  kp/n>k3n;azazkp>n2k3.
Nyilvánvaló még, hogy az eredő direkciós erő soros kapcsolás esetén a legkisebb direkciós erőnél is kisebb, míg a párhuzamos kapcsoláskor a legnagyobbénál is nagyobb. A rezgésidő a direkciós erő négyzetgyökével fordítottan arányos, tehát soros kapcsolás esetén nő, párhuzamos kapcsolás esetén pedig csökken.
 

  Szabó György (Győr, Jedlik Á. techn. III. o. t. )
 

Megjegyzés. A képletek feltűnő hasonlóságot mutatnak az elektrotechnikai kondenzátorokra vonatkozó kapcsolási törvényekkel. Általában elmondhatjuk, hogy ha egy L egység állapotát (pl. rugó, kondenzátor, ellenállás) a hozzátartozó IL mennyiség (pl. megnyúlás, feszültség) és a hozzátartozó EL mennyiség (feszítőerő, töltés, áramerősség) jellemzi, és ezek között az EL=αLIL lineáris összefüggés áll fenn (αL L-re jellemző állandó pl. direkciós erő, kapacitás, vezetőképesség), akkor n darab ilyen egység összekapcsolásával az E és I eredő jellemzők között E=αI összefüggés áll fenn, ahol α az összekapcsolt rendszerre jellemző állandó és α=L=inαL, ha az összekapcsolás után ugyanakkora I, és α=(L=in1αL)-1, ha az összekapcsolás után ugyanakkora E mennyiség tartozik mindegyik egységhez.
 

  Diósi Lajos (Bp., Apáczai Csere J. g. III. o. t. )