A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Az indulás után s idő múlva mind a puskagolyónak, mind a kocsinak lejtőirányú sebessége van. A mozgások függetlenségének elve alapján a mozgás leírható mind nyugvó, mind a lejtő mentén sebességgel mozgó koordináta-rendszerben. Legyen a mozgó koordináta-rendszerünk origója a lövedék kirepülési pontja, és a lövedék vízszintessel bezárt kirepülési szöge (1. ábra).
1. ábra Ekkor a kocsi idő alatt (a kilövéstől mérve) a lejtő mentén utat tesz meg. Ennek vízszintes és függőleges, lefelé irányuló összetevője
A lövedék mozgása ferde hajítás, útösszetevői idő múlva
A találkozás feltétele az és koordináták egyenlősége. A két egyenletből , vagyis és pótszögek. Ez azt jelenti, hogy a lövedéket a lejtőre merőlegesen kell kilőni, függetlenül a lövedék relatív kezdősebességétől. , mert , s a kilövéstől és s a kocsi indulásától számítva. Ezalatt a kocsi m utat tesz meg. Szörényi András (Pécs, Széchenyi I. g. II. o. t.) II. megoldás. Forgassuk el a koordináta-rendszert úgy, hogy az -tengely nézzen a lejtő irányába és az -tengely a lejtőre merőlegesen kifelé. Rögzítsük is a lejtőhöz. A kocsi koordinátái (ha a kocsi az időmérés kezdetén pontban volt) idő után A lövedék koordinátái
A találkozás feltétele a megfelelő koordináták egyenlősége. A két egyenletből következik | | Maróti Péter (Szeged, Ságvári E. g. II. o. t) III. megoldás. Írjuk le a jelenséget egy lejtőirányú sebességgel bíró és ugyanakkor szabadon eső koordináta-rendszerben (2. ábra).
2. ábra Ekkor a lövedék egyenletes sebességgel a vízszintessel szöget bezáró egyenesen fog mozogni. A kocsira a nyugvó koordináta-rendszerben a függőleges súlyerő és a lejtőre merőleges kényszererő hatott. Ebben a rendszerben a függőleges erő és gyorsulás megszűnik, ezért a kocsi egyenesvonalú gyorsulással egyenletesen gyorsuló mozgást végez a lejtő irányára merőlegesen. A lövedék és a kocsi tehát csak akkor találkozhat, ha pályáik egybe esnek. Tehát a golyót a lejtőre merőlegesen kell kilőni. A találkozás ideje a összefüggésből kapható és megegyezik a fentiekkel. Tél Tamás (Budapest, Apáczai Csere J. gyak. g. II. o. t)
Megjegyzés. Ha a lejtő és a kocsi között súrlódás van , a fenti koordináta-rendszerben nézve a kocsira a lejtőre merőleges kényszererőn kívül a lejtőirányú súrlódási erő is hat, ezért elmozdulása a két erő eredőjének irányába esik. Ebben az irányban kell a golyót is kilőni. A hátracélzás szögére Maróti Péter (Szeged, Ságvári E. g. II. o. t) IV. megoldás. Felhasználhatjuk a 675. feladatban bizonyított összefüggést: egy függőleges síkú kör legfelső pontjából az innen húzott húrokon mint lejtőkön súrlódás nélkül csúszó testek ugyanannyi idő alatt érik el ismét a kör kerületét. Ez az idő pedig egyenlő a függőleges átmérőn való szabadesés idejével. Ha a rendszert lejtőirányú sebességgel mozgó koordináta-rendszerbe helyezzük, akkor a kocsi a vízszintessel szöget bezáró húron mozog, a lövedék egyrészt szabadon esik, másrészt sebességű egyenletes mozgást végez (3. ábra).
3. ábra A két útösszetevő összegének idő múlva ugyanott kell metszenie a kört, ahol a kocsi útvektorának. Thales tételéből következik, hogy merőlegesen kell a golyót kilőni, a találkozás idejét a Pythagorastételből számíthatjuk. Szörényi András (Pécs, Széchenyi I. g. II. o. t.) V. megoldás. Írjuk le a jelenséget a kocsival együtt mozgó koordináta-rendszerben. Ebben a rendszerben a gravitáción kívül tehetetlenségi erő is hat a lejtő irányában felfelé. A golyót nyilván a két erő eredőjének hatásvonalával párhuzamosan kell kilőni, hogy visszajusson az origóban nyugalomban levő kocsihoz. , ezért merőleges a lejtőre. A feladatot egy ,,függőleges'' hajításra egyszerűsítettük. Szörényi András (Pécs, Széchenyi I. g. II. o. t.) |