A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A ferdén elhajított testek egyidejűleg egyenesvonalú egyenletes mozgást és szabadesést végeznek. Mivel a szabadesésből adódó elmozdulás a két testre megegyezik, távolságuk kiszámításánál a tényleges helyett tekinthetjük az szakaszt, melyet úgy kapunk, hogy csak az egyenesvonalú egyenletes mozgást vesszük figyelembe. Felhasználva azt, hogy az egyenlő oldalú,
Tehát a testek 3 s múlva 30 m távol lesznek egymástól. Mint a rajzon is látható, 3 másodperc múlva mindkét test alacsonyabban helyezkedik el a hajítási pontnál, ezért a fenti gondolatmenet csak akkor érvényes, ha kellő magasságból hajítjuk a testeket. Ha a hajítást vízszintes talajon, a föld felszínéről végezzük, akkor a testek 3 másodpercnél hamarabb leesnek. Ismeretes ‐ de a grafikus megoldásból is látható ‐, hogy amennyiben a hajítások hajlásszögei pótszögek, akkor az elhajított testek vízszintes talajon ugyanott csapódnak be. Ha a testek a leesés után a becsapódási pontban maradnak, akkor 3 másodperccel az elhajítás után a távolságuk zérus.
Pintz János (Bp., Fazekas M. g. II. o. t.) Megjegyzés. Sok megoldó nem vette figyelembe, hogy a feladat szövegében nem szerepel a hajítási pont magassága és a fenti két lehetőség egyikét vizsgálta csak. |