A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. A megoldás történhet a Lapok 1966. évi 7. (1966/10.) számában a 85. oldalon olvasható eljárás szerint. erő lejtőre merőleges összetevője (ezzel ellentétes irányú a lejtő anyaga által kifejtett kényszererő). A tárgy és a lejtő között az összenyomó erő és a surlódási erő . Leeresztéskor a surlódási erő segít tartani a tárgyat, tehát erő lejtőmenti összetevője egyenlő a súly lejtőmenti összetevőjének és a surlódási erőnek a különbségével (1. ábra): | |
Innen az egyensúlyban tartáshoz szükséges erő: | | (1) | Bevezetve a surlódási határszöget, segítségével: Természetesen csak esetében vizsgáljuk a kérdést, különben a test lefelé vonszolásához kellene erőt kifejtenünk. Keressük az egyensúlyban tartáshoz szükséges erők végpontjainak mértani helyét, ha szöget változtatjuk. erő akkor a legkisebb, ha , vagyis , tehát . Tehát a kötelet szöggel kell a lejtő alá irányítani. A legkisebb lehetséges erő . Az derékszögű háromszögben az -nél levő szög , tehát , a tárgy súlya. Tetszőleges irányú erő végpontját úgy kapjuk meg erő (2) képlete szerint, hogy a minimális erőt elosztjuk cosinusával. Tehát végpontjainak mértani helye a -n átmenő, -re merőleges (és -en átmenő) egyenes. szög számára a megengedett szögtartomány most is a lejtő felett (pozitív irányban) -tól -ig terjed. Ennél nagyobb szögnél erő leemelné a testet a lejtőről. A lejtő alá fordulva (negatív irányban) szög abszolút értéke -tól -ig terjed. Ennél nagyobb abszolút értékű szögnél erő végpontja nem kerülhetne a mértani helyre. Ábránkon a kettős ívű szögek jelentik azokat a határokat, amelyeken belül változhat.
(Helyreigazítás. 1966. évi 7. számban a 85. oldalon könnyen észrevehető módon az 5. ábra legfelső pontja és a 6. ábrán az -nél levő szög .)
II. megoldás. Mivel a test egyenesvonalú egyenletes mozgást végez, a testre ható erők eredőjének 0-nak kell lennie. Jelöljük a kényszererőt -val, akkor a csúszás folytán a surlódási erő és a lejtőn felfelé mutat. Felírjuk azt, hogy a lejtőre ható erők eredője zérus a lejtőre merőlegesen és a lejtő irányában:
Ezt az egyenletrendszert megoldjuk -ra és -re:
Mivel csak olyan lejtőkkel foglalkozunk, amelyeknél , (2) számlálója biztosan pozitív. Pozitív erőt akkor fogunk kapni, ha a nevező is pozitív. Ez azt jelenti, hogy lefelé mutató (negatív) szögek abszolút értéke -ig terjedhet, mert akkor nem lépi túl a -ot. Felfelé mutató (pozitív) szögek esetében meg kell vizsgálnunk, milyen határok között marad a kényszererő pozitív. A (2) szerinti eredményt (3)-ba helyettesítve, átalakítással kapjuk a kényszererő számára: | | A kényszererő addig pozitív, amíg nem több -nál. Ábránkra tekintve látjuk, ez azt jelenti, hogy felfelé irányuló szög szára nem kerülhet a függőlegestől balra.
Az áttekintést megkönnyíti, ha ábrázoljuk egyensúlyozó erő és kényszererő függését szögtől (2. ábra baloldali rajza). húzóerő görbéje szöggel balra csúsztatott secans-függvény, kényszererő görbéje pedig szöggel balra csúsztatott és felemelt cotangens-függvény. Az ábrák vizsgálatából is látszik, hogy számára és közötti értékek lehetségesek. Ugyanezzel a gondolatmenettel tárgyalható az 1966. évi tanulmányi verseny II. fordulójának 2. feladata is, amikor a tárgyat fel kellett húzni a lejtőn. Ekkor a húzóerő és a kényszererő számára adódó eredmények: | | -tól való függésüket a 2. ábra jobboldali rajza tünteti fel. Most secans görbéje szöggel, cotangensgörbéje szöggel jobbra van eltolva. számára az érvényességi terület és között van.
|