A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Számítsuk a távolságot attól a ponttól, ahol az abroncs talajt ér és az időt is attól a pillanattól (1. ábra). Az érintkezési pontban surlódási erő hat ( a surlódási együttható), mert az abroncs általában köszörül. Hozzávéve és erőket észrevesszük, hogy a középpont mozgását erő lassítja gyorsulással. Tehát a középpont sebessége , és a középpont útja, helyesebben elmozdulása:
1. ábra Ugyanekkor a surlódás miatt forgatónyomaték gyorsítja az abroncs forgását, tehát kerületi pontjának sebessége . Ez a gyorsítás addig tart, amíg a kerületi pont sebessége a középpont haladási sebességével egyenlővé nem válik, amiből a lassítás idejére következik: A középpont végső sebességét megkapjuk, ha ezt az időt képletébe helyettesítjük: Az első kérdés esetében , ennek következtében a fékeződés időtartama és függvény szerint csökken a sebesség, a fékeződés végére értékre. Az út szerint változik; múlva távolságnál a parabola csúcsához jutunk és ez a távolság ezután változatlan marad, mert az abroncs itt megáll (2. ábra).
2. ábra A második kérdés esetében , ennek folytán a fékeződés időtartama , és a fékeződési folyamat végén a sebesség . Ami a középpont mozgását illeti, először előre szalad -ig, távolságra, azután visszafordul és a fékeződési folyamat végére visszajut kezdeti pontjába. Ezt követően az abroncs egyenletesen gurul hátrafelé. 2. ábránk 2. számú vonalai vonatkoznak a második esetre. A szereplő két eset éppen az, amely a versenyfeladat speciális kérdéseiben szerepelt.
Szörényi András (Pécs, Széchenyi g. II. o. t.)
|