A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelöljük a párhuzamosan kapcsolt ellenállás nagyságát -rel, a tolóellenállás csúszó érintkezője és az áram bevezetési pontja közötti ellenállást pedig -rel. Így a tolóellenállás másik részének ellenállása . Az áram útját követve látható, hogy az eredő ellenállás két párhuzamosan kapcsolt ellenállásból tevődik össze. Ezek közül az egyik két sorosan kapcsolt ellenállásból áll, így értéke ezek összege. A párhuzamosan kapcsolt ellenállások eredője: | | vagyis
2. ábra Ha ábrázoljuk függését -től, parabolát kapunk (2. ábra). Kezdetben a függvény úgy viselkedik, mint az egyenes. Ennek oka, hogy kis ellenállás mellett a párhuzamosan kapcsolt ellenállás elhanyagolható. A legnagyobb eredő ellenállás ohmnál adódik, itt van a parabola maximuma. A feladat jellegéből következik, hogy , s így a parabolának csak a rajzon látható részéhez tartozik fizikailag reális megoldás.
Szeredi Péter (Bp., Rákóczi F. g. IV. o. t.)
Megjegyzés. Vizsgáljuk meg azt az esetet, amikor a párhuzamosan kapcsolt ellenállás nem egyezik meg a tolóellenállás legnagyobb ellenállásértékével, hanem tetszőleges értékű. Ekkor az eredő ellenállás
3. ábra Ez szintén parabolát határoz meg, mely értékétől függően különböző helyzetű. A 3. ábrán látható, hogy végtelen nagy ellenállás esetén (a párhuzamos tagot elhagyjuk) az eredő ellenállás megegyezik -rel, 0 ohm esetén pedig egy olyan parabolát kapunk, melynek a csúszóérintkező középső állásánál van maximuma. A többi görbe e két határhelyzet között helyezkedik el, mint például a feladatban szereplő ohmhoz tartozó parabola is.
Marossy Ferenc (Bp., Fazekas M. g. III. o. t.)
|
|