A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A fonalakban fellépő erők a szimmetriaviszonyok miatt egyenlő nagyságúak, s vízszintes komponenseik egyensúlyban vannak. Így elég a függőleges vetületekkel számolni. Ha a fonál hosszát -lel, a kampók távolságát -vel jelöljük, akkor az 1. ábra szerinti szögre fennáll, hogy erő függőleges komponense | | Ez a súly harmadrészével tart egyensúlyt, így , ahonnan Numerikus adatokkal
1. ábra A feladat második részének tárgyalásánál meg kell vizsgálni, hogy a felfüggesztett test milyen módon mozdulhat el oldalirányban. Két minőségileg különböző eset van: a) a mozgás közben két fonál feszes marad, b) csak egyetlen fonál gyakorol erőt a testre. A 2. ábrán látható a test mozgási felülete. A szimmetria miatt csak egy tér-harmadot ábrázoltunk.
2. ábra Ha az és pontokból kiinduló fonal feszül, akkor a test pályája az , ha a és pontokhoz tartozó fonal feszes, akkor az . Ha csak a -hez tartozó fonal feszül, akkor a lehetséges pálya az pontok által határolt gömbfelület-darabon helyezkedik el, melynek középpontja . A teljes kényszerfeltételt a fenti és még két gömbfelület-rész képviseli, melyek a fentihez az és síkoknál kapcsolódnak. A test pályája egy körív, mely az pontból indul ki. Könnyű belátni, hogy ezen körívek pontbeli érintői közül a vízszintessel az (vagy ) körív érintője zár be legkisebb szöget és az síkban levő érintő (középeset) a legnagyobb szöget . Ez azért lényeges, mert az első esetben lehet a legkisebb erővel kimozdítani a testet. Vizsgáljuk ezek után az -n történő mozgást kis környezetében! A körpálya sugara , amelynek hossza . Szükség van még az értékre. 3. ábra Az ingamozgás összefüggéseit használhatjuk, mivel a és pontokhoz tartozó fonal helyettesíthető egyetlen hosszúságú, -ben rögzített fonallal (3. ábra). Ahhoz, hogy a testet pontból kimozdítsuk, erőre van szükség. Ha viszont azt akarjuk, hogy a test pontba kerüljön és ott stabilan megmaradjon, ahhoz erőre van szükség . Ez a feladat statikus megoldása. Ha azonban nem szükséges, hogy a test -ben maradjon, csak az, hogy odáig kilendüljön, akkor kisebb erő is elegendő. Kis esetén az erő a kitérés lineáris függvényének tekinthető, s így a keresett erő és számtani közepe. Ez az erő -ig gyorsítja a testet, majd -től -ig a test éppen zérus sebességre lassul. Numerikus adatokkal:
Megjegyzés. Ha a kitérítő erő csak vízszintes lehet, akkor a fenti érték | |
Gnädig Péter |