Feladat: 567. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Tüttő Péter 
Füzet: 1966/május, 230 - 233. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyéb körmozgás, Energiamegmaradás, Geometriai szerkesztések alkalmazása, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1965/december: 567. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A test ϑ0 szögből indul el. Felírhatjuk az energiamegmaradás törvényét:

12mv2+mgl(1-cosϑ)=mgl(1-cosϑ0).
Ebből kifejezve a sebességet
v2=2lg(cosϑ-cosϑ0),v=2lg(cosϑ-cosϑ0).

 
 
1. ábra
 

A B pontban ϑ=0, tehát vB2=2lg(1-cosϑ0). A fonál nekiütközik a rúdnak, és így most egy r sugarú ingát képez. Ebben az esetben is felírhatjuk az energiamegmaradás törvényét:
12mv2+mgr(1-cosφ)=12mvB2,12mv2+mgr(1-cosφ)=mgl(1-cosϑ0).


Kifejezhetjük a sebességet, amellyel a test tovább mozog:
v2=2g[l(1-cosϑ0)-r(1-cosφ)],v=2g[l(1-cosϑ0)-r(1-cosφ)].

Az átfordulás feltétele, hogy az A ponton a centripetális erő nagyobb legyen a test súlyánál:
mvA2rmg,vA2gr,azaz2g[l(1-cosϑ0)-2r]gr,mert azApontbanφ=180.

Ebből
l(1-cosϑ0)52r,(1)cosϑ01-52rl.
A keresett legkisebb ϑ0-ra áll fenn az egyenlőség:
cosϑ0=1-52rl.
Fejezzük ki r-et az (1)-ből
r25l(1-cosϑ0).
Tehát a legnagyobb r adott ϑ0-nál
r=35l(1-cosϑ0).

 Tüttő Péter (Bp., Eötvös J. g. IV. o. t.)
 
Megjegyzés. A feladat szövegében egy negyedik kérdés is szerepelt, mely a kitűző hibáján kívül téves szöveggel jelent meg. A kérdés helyesen így hangzik:
 
4.) Írjuk fel és ábrázoljuk a tömegpontra ható eredő erőt a szög függvényében! Így a feladat utolsó kérdése helyesen értelmezve a testre ható erőnek a szögtől, a test helyzetétől való függését kérdi és ennyiben általánosítása az 557. feladatnak.
 
 
2. ábra
 

Az energiaelv alapján az α szöggel jellemzett helyzetben a test sebessége (2. ábra):
v2=2gl(cosα-cosϑ0).
Az α=0-hoz tartozó legalsó helyzetben:
v02=2gl(1-cosϑ0).
Az 557. feladat megoldásában ismertetett módon kiszámítható, hogy a testre a fonálerő és a súlyerő eredője hat, azonban a fonálerő mv2/l centripetális erő és mgcosα összege. A teljes erő gyorsulásának vízszintes és függőleges összetevői:
ax=gsinα(3cosα-2cosϑ0),ay=g(3cos2α-2cosϑ0cosα-1).
Ezek alapján megrajzolhatók a gyorsulások minden egyes helyzetben.
A tömeg felfelé menetelekor az r rádiuszú körön a β szöggel jellemzett helyzetben a sebesség az energiaelv alapján:
v2=v02-2gr(1-cosβ)=gr[2lr(1-cosϑ0)-2(1-cosβ)].
Az előbbiekhez hasonlóan számítva a felfelé menő test teljes gyorsulásának vízszintes és függőleges összetevői:
ax=gsinβ[2lr(1-cosϑ0)+3cosβ-2],

ay=g{[2lr(1-cosϑ0)-2(1-cosβ)]cosβ-sin2β}.

 
3. ábra
 

A 3. ábra vastag nyilai a test gyorsulását tüntetik fel, ha l=10cm, r=3cm és az indítás szöge az átforduláshoz éppen szükséges minimális érték:
ϑ0=arccos(1-5r2l)=arccos0,25=75,5.

A gyorsulások alakulását a tömeg lemenésekor már az 557. feladatból ismerjük. Az ábra baloldala a felmenéskor fellépő gyorsulásokat mutatja 15-onként. A gyorsulás hirtelen megnövekszik, amikor a tömeg a kisebb rádiuszú pályára tér rá. A kör tetőpontján a teljes gyorsulás g. Ekkor nincs fonálerő, éppen az mg súly szolgáltatja a centripetális erőt. Bármely helyzetben úgy kaphatjuk meg a fonálban ható erőt, hogy a testre ható és rajzunkban ábrázolt teljes erőből vektoriálisan kivonjuk mg-t. Észre fogjuk venni, hogy a kivonás eredménye mindig a rádiuszban fekszik.
 
 
4. ábra
 

A 4. ábra l=10cm, r=3cm és ϑ0=90-os indítás mellett mutatja a gyorsulásokat. Ekkor a minimálisnál nagyobb sebességgel halad át a test a kis kör tetőpontján és itt a gyorsulása 2g, amiből 1g-t a fonálerő okoz.
Vermes Miklós

 

Figyelmesen megvizsgálva a 3. ábrát, feltűnik, hogy a legalsó pontban a gyorsulás értéke pillanatszerűen ugrik. Ez az ,,ugrás'' nyújthatatlan fonál esetében valóban pillanatszerűen következik be. Kérdés: nem szakad-e el a fonál ekkor ? A válasz egyszerű, bár sokak számára nem magától értetődő. A fellépő erő ugyanis nem a gyorsulás időegységre eső változásával, hanem a sebesség megváltozásával arányos. Itt pedig nem a sebesség, hanem a sebességváltozás mértéke (a gyorsulás) változik hirtelen, s a fellépő erő nem nő a végtelen felé (a fonál nyújthatatlanságának függvényében), hanem hirtelen, de véges, a rajznak megfelelő pontosan meghatározott értékkel változik, aminek nincsen semmi befolyása a fonál szakadására.
Holics László