A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A test szögből indul el. Felírhatjuk az energiamegmaradás törvényét: | | Ebből kifejezve a sebességet
1. ábra A pontban , tehát . A fonál nekiütközik a rúdnak, és így most egy sugarú ingát képez. Ebben az esetben is felírhatjuk az energiamegmaradás törvényét:
Kifejezhetjük a sebességet, amellyel a test tovább mozog:
Az átfordulás feltétele, hogy az ponton a centripetális erő nagyobb legyen a test súlyánál:
Ebből
A keresett legkisebb -ra áll fenn az egyenlőség: Fejezzük ki -et az (1)-ből Tehát a legnagyobb adott -nál Tüttő Péter (Bp., Eötvös J. g. IV. o. t.)
Megjegyzés. A feladat szövegében egy negyedik kérdés is szerepelt, mely a kitűző hibáján kívül téves szöveggel jelent meg. A kérdés helyesen így hangzik:
4.) Írjuk fel és ábrázoljuk a tömegpontra ható eredő erőt a szög függvényében! Így a feladat utolsó kérdése helyesen értelmezve a testre ható erőnek a szögtől, a test helyzetétől való függését kérdi és ennyiben általánosítása az 557. feladatnak. 2. ábra Az energiaelv alapján az szöggel jellemzett helyzetben a test sebessége (2. ábra): Az -hoz tartozó legalsó helyzetben: Az 557. feladat megoldásában ismertetett módon kiszámítható, hogy a testre a fonálerő és a súlyerő eredője hat, azonban a fonálerő centripetális erő és összege. A teljes erő gyorsulásának vízszintes és függőleges összetevői:
Ezek alapján megrajzolhatók a gyorsulások minden egyes helyzetben. A tömeg felfelé menetelekor az rádiuszú körön a szöggel jellemzett helyzetben a sebesség az energiaelv alapján: | | Az előbbiekhez hasonlóan számítva a felfelé menő test teljes gyorsulásának vízszintes és függőleges összetevői: | |
| |
3. ábra A 3. ábra vastag nyilai a test gyorsulását tüntetik fel, ha , és az indítás szöge az átforduláshoz éppen szükséges minimális érték: | |
A gyorsulások alakulását a tömeg lemenésekor már az 557. feladatból ismerjük. Az ábra baloldala a felmenéskor fellépő gyorsulásokat mutatja -onként. A gyorsulás hirtelen megnövekszik, amikor a tömeg a kisebb rádiuszú pályára tér rá. A kör tetőpontján a teljes gyorsulás . Ekkor nincs fonálerő, éppen az súly szolgáltatja a centripetális erőt. Bármely helyzetben úgy kaphatjuk meg a fonálban ható erőt, hogy a testre ható és rajzunkban ábrázolt teljes erőből vektoriálisan kivonjuk -t. Észre fogjuk venni, hogy a kivonás eredménye mindig a rádiuszban fekszik.
4. ábra A 4. ábra , és -os indítás mellett mutatja a gyorsulásokat. Ekkor a minimálisnál nagyobb sebességgel halad át a test a kis kör tetőpontján és itt a gyorsulása , amiből -t a fonálerő okoz.
Figyelmesen megvizsgálva a 3. ábrát, feltűnik, hogy a legalsó pontban a gyorsulás értéke pillanatszerűen ugrik. Ez az ,,ugrás'' nyújthatatlan fonál esetében valóban pillanatszerűen következik be. Kérdés: nem szakad-e el a fonál ekkor ? A válasz egyszerű, bár sokak számára nem magától értetődő. A fellépő erő ugyanis nem a gyorsulás időegységre eső változásával, hanem a sebesség megváltozásával arányos. Itt pedig nem a sebesség, hanem a sebességváltozás mértéke (a gyorsulás) változik hirtelen, s a fellépő erő nem nő a végtelen felé (a fonál nyújthatatlanságának függvényében), hanem hirtelen, de véges, a rajznak megfelelő pontosan meghatározott értékkel változik, aminek nincsen semmi befolyása a fonál szakadására.
|