A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A létra megnyúlása utáni helyzetet az ábra mutatja, ahol a megnyúlt huzal hossza és a feszítő erő. Egyensúly esetén a rendszerre ható erők és forgatónyomatékok eredője nulla. Tehát a létra száraira ható függőleges nyomóerők összege egyenlő a csúcsban ható kp-os erővel, és a szimmetria miatt Vízszintes irányban a kötélerő tart egyensúlyt a reakcióerővel. Az pontra vonatkoztatott forgatónyomatékok (a szimmetria miatt csak az egyik létraszárra írva fel): Tehát A huzal megnyúlt hossza az eredeti hossz és a megnyújtó erő segítségével felírható: A továbbiakban kétféleképpen járhatunk el. 1. A két egyenletet -re vagy -re kifejezve negyedfokú egyenletet kapunk, és ennek megfelelő gyökét próbálgatással megkeressük. 2. Másik lehetőség, hogy lépésenkénti közelítéssel (szukcesszív approximációnak nevezik ezt az eljárást) határozzuk meg egyre pontosabban és értékét. m-ből kiindulva (a megnyúlás előtti állapot) (1) egyenletből kiszámítjuk a értéket. Ezt a (2) egyenletbe írva -t kapjuk, amit ismét visszahelyettesítünk (1)-be. Az eljárást addig folytatjuk, amíg az egymás után kapott és értékek különbsége a kívánt pontosságnak megfelelően elhanyagolható. Az így kapott értékek:
Tehát a huzalt 25,30 kp erő 5,06 cm hosszal nyújtja meg.
Josepovits Gyula (Bp., Könyves Kálmán g. III. o. t.) |