|
Feladat: |
557. fizika feladat |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: átlagos |
Megoldó(k): |
Josepovits Gy. , Kugler S. , Legeza I. , Rácz M. , Steiner György , Szeidl Lászó , Tóth-Pál Sándor , Treer F. , Tüttő P. |
Füzet: |
1966/április,
183 - 184. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Egyéb körmozgás, Energiamegmaradás, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1965/november: 557. fizika feladat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az inga tömegének helyzetét az szög határozza meg. Az tömegre hat súlyerő, amelyet helyettesíthetünk és összetevőivel. Azonkívül az tömeget a középpont felé húzza a fonál erővel. A fonál ereje egyenlő az nagyságú centripetális erő és nagyságának összegével. a fonál hosszát, pedig a sebességet jelenti, amely így számítható: (1. ábra). A súly kifelé ható összetevője és a fonálerő ellentétesen ható része kiegyenlíti egymást; marad az tömegre ható érintőleges erő és a középpont felé húzó . Ezek eredője a teljes erő. Az erőket osztva a tömeggel kapjuk a gyorsulást. Az eredő gyorsulás függőlegesen lefelé mutató összetevője:
az eredő gyorsulás vízszintesen balra mutató összetevője:
| | (2) |
1. ábra Az általunk keresett fonálhelyzetet úgy találjuk meg, hogy az (1) szerinti függőleges összetevőt -val tesszük egyenlővé: Innen E gyorsulás nagysága (2)-ből .
Tóth-Pál Sándor (Bp., Hámán K. g. III. o. t.) Megjegyzések. A feladatra beküldött sok hibás megoldás azt mutatja, hogy sokan nincsenek tisztában a gyorsulás szerepével görbevonalú mozgás esetében. Az eredeti meghatározás szerint a gyorsulást úgy kapjuk meg, hogy a sebességnek mint vektornak az ,, másodpercre jutó megváltozását'' keressük. Az inga pályája mentén a sebesség mindig az érintő mentén mutat és mindig növekszik, változásából megkaphatnánk a gyorsulást. Könnyebb úgy eljárni, hogy a ható erőt osztjuk a tömeggel. De a ható erő a tömegre kívülről ható erők eredőjét jelenti. Itt sokan abban hibáztak, hogy a fonálban csak a centripetális erőt tételezték fel, mint ható erőt. Ha körpályán állandó nagyságú sebességgel mozog egy tömeg, akkor a gyorsulás merőleges az érintőre, a középpont felé mutat. Ha a sebesség nagysága is változik, akkor a gyorsulásnak érintőmenti összetevője is van és az egész gyorsulás az érintőmenti és merőlegesen befelé mutató gyorsulásösszetevő eredője. Tehát görbevonalú mozgás esetében a gyorsulás mindig a pálya homorú oldala felé irányul. Így van ez most is. Amikor az inga tömegét elengedjük a vízszintes helyzetből, egy pillanatig szabadesést végez és gyorsulása , függőlegesen lefelé irányítva. A pálya legalsó részén a sebesség egy pillanatig állandó, a gyorsulás ekkor merőleges a pályára, függőlegesen felfelé mutat. Belátható, hogy e két helyzet között kell egy olyannak lennie, amikor a gyorsulás vízszintes.
2. ábra Tanulságos, ha tanulmányozzuk a gyorsulás alakulását végig az inga pályája mentén (2. ábra). A gyorsulás teljes nagyságát (1)-ből és (2)-ből kapjuk meg:
Az eredő gyorsulás vízszintessel alkotott, lefelé mutató szögét (1) és (2) osztásával kapjuk: | | A 2. ábra nyilai az eszerint számított gyorsulásokat tüntetik fel. A szaggatott nyilak a sebességeket mutatják. Ha az ingát nem -os, hanem valamilyen helyzetből indítjuk el, akkor így módosul a sebesség kifejezése: ennek felhasználásával a vízszintes gyorsulás helyzetét megadó szögre: |
|