Feladat: 551. fizika feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Bajna Zsolt ,  Csernó János ,  Herényi István ,  Lohner Tivadar ,  Máté József ,  Pénzes Béla ,  Szendi Gábor 
Füzet: 1966/február, 95 - 96. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyéb Ohm-törvény, Egyéb kondenzátor, Időben egyenletesen változó áram, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1965/október: 551. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
 

Alapállapotban a C kondenzátor U0=Rr+RE=200V feszültségre van feltöltve. Amikor a lövedék elszakítja az első szalagot, akkor az R ellenálláson keresztül megindul a C kondenzátorban felhalmozott Q0=U0C töltés kisülése. Ekkor a rendszer úgy tekinthető, mintha a kondenzátor helyén egy időben változó feszültségű telep lenne. Kezdetben a feszültség U0, de az áram következtében csökken a kondenzátorban levő töltés, ezért csökken a feszültség is. Mivel a két szalag közti repülési idő rendkívül kicsi, ezért feltehetjük, hogy a kondenzátor feszültsége időben egyenletesen (lineárisan) változik, ekkor pedig a feszültség átlagértékével számolhatunk, vagyis feltehetjük, hogy eközben I=U0+U'2R kisütő áram folyik. Ez t idő alatt ΔQ=It töltést szállít el a kondenzátorból. Mivel a végállapotban Q'=U'C töltés marad a kondenzátorban, ezért ΔQ=Q0-Q' alapján
t=Q0-Q'I=RC2(U0-U')U0+U'.
Ebből a lövedék sebessége:
v=lt=l(U0+U')2(U0-U')RC==2cm  390 V210V  104   Ω2  10-7F=19500cm/sec=195 m/  sec.  



 Máté József (Bp., Corvin Mátyás Elektronikus Szakközépisk. IV. o. t.)
 

Megjegyzés. Ha tudjuk azt, hogy a t=0 pillanatban U0 feszültségen levő C kondenzátor az R ellenálláson úgy sül ki, hogy feszültsége az idő függvényében U=U0e-t/RC (ahol e a természetes logaritmus alapszáma), akkor a sebességet elvileg pontosan is kiszámíthatjuk, ugyanis a két szalag közti repülési időt az U'=U0e-t/RC egyenletből pontosan meghatározhatjuk.
Mindkét oldal logaritmusát véve és rendezve:
t=RClgU0-lg  U'lg  e,ebbőlv=llg  eRC(lg  U0-lg  U')=194,9m/sec,
ahol az utolsó jegy már kerekített. Ez is mutatja a közelítés pontosságát, hisz a táblázat használata miatt fellépő pontatlanság következtében az ,,egzakt'' érték a hibahatáron belül megegyezik a közelítő értékkel.
 
Bajna Zsolt (Esztergom, Bottyán J. Gépip. Techn. IV. o. t.)