A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Éles kép keletkezésének az a feltétele, hogy az ellenző a sugárnyalábot kis nyílásszögre korlátozza, amint ez a feladat szövegéből is kitűnik. Az első visszaverődés alkalmával, amikor a gömb bal oldali része tükröz (1. ábra), a tárgytávolság , és a képalkotás törvénye szerint Innen a bal oldali gömbfelülettől mért képtávolság:
Az ilyen módon keletkezett kép mint tárgy szerepel a gömb jobb oldali tükröző felülete számára. Az innen mért tárgytávolság , és a képalkotás törvénye szerint Innen a jobb oldali gömbfelülettől mért képtávolság: Ha a lámpa jobbra sugároz, akkor a fókuszban van, a tengellyel párhuzamos sugárnyaláb verődik vissza és a bal oldali fókuszban, a rádiusz felében keletkezik újra kép. Ezután a további képalkotás az előbbi szerint folytatódik.
Babai László (Bp., Fazekas M. g. I. o. t.)
II. megoldás. Szerkesztéssel gyorsan kaphatjuk meg a képpontokat (2. ábra). középpontból rádiuszt rajzolunk a gömbfelszín tetszés szerinti pontjába. A fényforrásból -val párhuzamos fénysugarat rajzolunk, amely a tükröt -ben éri el és visszaverődés után felezőpontján, -n megy át. Ennek a fénysugárnak a tengellyel alkotott metszéspontja az első középpont. Az eljárást megismételjük a gömb másik oldalán. A tetszés szerinti irányban rajzolt rádiusz felezőpontján, -n megy át az a fénysugár, amely -vel párhuzamosan -ben érte el a tükröt. Megjegyzés. A feladatban két egymás utáni képalkotás szerepel. Bebizonyíthatjuk, hogy tovább keresve a keletkezett képek újabb képeit, ezek mindjobban közelednek a gömb középpontjához (3. ábra). Legyen egy tárgytávolság (ahol pozitív). Ekkor a , képtávolság a leképezési törvény szerint | | A képpont távolsága a gömb középpontjától .
Látható, hogy kisebb, mint . |
|