Feladat: 482. fizika feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Gnädig Péter ,  Mészáros Ildikó 
Füzet: 1965/április, 184 - 186. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyenletesen változó mozgás (Változó mozgás), Gördülés vízszintes felületen, Merev test mozgásegyenletei, Munkatétel, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1964/november: 482. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Valamennyi egyéb adatot változatlanul tartva a μ csúszó súrlódási együttható értékét igen nagy értékektől 0 felé haladva változtatjuk. Az m tömeg és a henger középpontja valamilyen a gyorsulással fognak mozogni (1. ábra).

 
 
1. ábra
 

A pontban a fonálerő mg-ma. Ennek az erőnek egyik része, Ma a henger középpontját gyorsítja. A megadott P1=mg-ma-Ma erővel egyenlő nagyságú, ellentétes irányú erőket veszünk fel B érintkezési pontban. Ha μ igen nagy, akkor Ps csúszó súrlódási erő elég nagy ahhoz, hogy a P2=mg-ma-Ma erőt kiegyensúlyozza, anélkül, hogy a maximálisan lehetséges μMg súrlódási erőt igénybe vennénk. A megmaradt P1 erő r erőkar esetén (mg-ma-Ma)r forgatónyomatókkal rendelkezik, és a henger simán gördül β=a/r szöggyorsulással. A szöggyorsulás egyenlő a forgatónyomaték és az I tehetetlenségi nyomaték hányadosával:
ar=(mg-ma-Ma)rI.
Innen kiszámíthatjuk a gyorsulást, az eredmény:
a=mm+M+I/r2g.(1)

Csökkentsük a μ súrlódási együtthatót. Ha elértük a μ0Mg=mg-ma-Ma egyenlőséget, akkor megkaptuk azt a legkisebb súrlódási együtthatót, amely mellett még lehetséges gördülés. A súrlódási együttható ebben az esetben:
μ0=mg-ma-MaMg,
illetőleg felhasználva a (1) szerinti értékét:
μ0=mMI/r2m+M+I/r2.(2)

Ha μ kisebb lesz, mint μ0, akkor a teljes μMg súrlódási erő nem elegendő mg-ma-Ma egyensúlyozására. Fellép a teljes μMg súrlódási erő és μMgr forgatónyomatékkal β=μMgr/I szöggyorsulást okoz. Az ehhez tartozó lineáris gyorsulás:
ar=βr=μMgr2I.(3)
Az A pontban működő mg-ma fonálerő a hengert gyorsító Ma erő és a μMg súrlódási erő összegével egyenlő:
mg-ma=Ma+μMg.
Innen a haladó mozgás gyorsulása:
a=m-μMm+Mg.(4)

Amíg μ>μ0, addig (1), amikor μ<μ0, akkor (4) érvényes. μ0-nak (2) alatti értéke mellett (1) és (4) egyformán az (1) szerinti értéket adja. Úgy is mondhatjuk, hogy a kétféle lehetséges mozgási mód közül a nagyobb gyorsulású valósul meg. Számértékeink mellett I=Mr2/2=600gcm2, I/r2=150g, μ0=1/11=0,0909, az (1) szerinti gyorsulás a=2g/11=0,1818g=178cm/sec2, a (4) szerinti gyorsulás
a=1-3μ4g.

 
 
2. ábra
 

A gyorsulás μ-től való függését a 2. ábra mutatja. A szaggatott vonal a tengely körüli forgáshoz tartozó lineáris gyorsulást mutatja (3) szerint; a mi esetünkben ar=2μg. Látható, hogy μ=0 és μ0 között csúszás is van, viszont μ0 felett sima a legördülés. A feladatunkban szereplő μ=0,4 a μ0 fölé esik, μ=0,05-nél viszont a=17g/80=208cm/sec2, ar=g/10=98cm/sec2.
 Mészáros Ildikó (Veszprém, Lovassy g. IV. o. t.)
 

II. megoldás. m tömeg a gyorsulással süllyedve t idő alatt mgat2/2 munkát végez. Ha μ nagy, akkor ebből a munkavégzésből (m+M)v2/2 haladási mozgási energia és ω2I/2=(βt)2I/2=(at/r)2I/2 forgáshoz tartozó mozgási energia lesz:
mgat22=m+M2(at)2+a2t2r2I2.
Tiszta legördülésnél a súrlódás ellen nem végzünk munkát. Ez az egyenlet a-ra az (1) eredményt adja. Ha μ kicsiny, a munkavégzésből (m+M)v2/2 haladási mozgási energia, ω2I/2=(βt)2I/2 forgási mozgási energia és at2/2-art2/2 úton a maximális μMg súrlódási erő ellen végzett munka tartozik:
mgat22=m+M2(at)2+(βt)2I2+μMg(at22-art22),
(3)-at figyelembe véve:
mgat22=m+M2(at)2+μMgat22.
Ez a-ra a (4) alatti eredményt adja.
 Gnädig Péter (Bp., Táncsics M. g. IV. o. t.)