A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Valamennyi egyéb adatot változatlanul tartva a csúszó súrlódási együttható értékét igen nagy értékektől felé haladva változtatjuk. Az tömeg és a henger középpontja valamilyen gyorsulással fognak mozogni (1. ábra).
1. ábra pontban a fonálerő . Ennek az erőnek egyik része, a henger középpontját gyorsítja. A megadott erővel egyenlő nagyságú, ellentétes irányú erőket veszünk fel érintkezési pontban. Ha igen nagy, akkor csúszó súrlódási erő elég nagy ahhoz, hogy a erőt kiegyensúlyozza, anélkül, hogy a maximálisan lehetséges súrlódási erőt igénybe vennénk. A megmaradt erő erőkar esetén forgatónyomatókkal rendelkezik, és a henger simán gördül szöggyorsulással. A szöggyorsulás egyenlő a forgatónyomaték és az tehetetlenségi nyomaték hányadosával: Innen kiszámíthatjuk a gyorsulást, az eredmény: Csökkentsük a súrlódási együtthatót. Ha elértük a egyenlőséget, akkor megkaptuk azt a legkisebb súrlódási együtthatót, amely mellett még lehetséges gördülés. A súrlódási együttható ebben az esetben: illetőleg felhasználva (1) szerinti értékét: Ha kisebb lesz, mint , akkor a teljes súrlódási erő nem elegendő egyensúlyozására. Fellép a teljes súrlódási erő és forgatónyomatékkal szöggyorsulást okoz. Az ehhez tartozó lineáris gyorsulás: Az pontban működő fonálerő a hengert gyorsító erő és a súrlódási erő összegével egyenlő: Innen a haladó mozgás gyorsulása: Amíg , addig (1), amikor , akkor (4) érvényes. -nak (2) alatti értéke mellett (1) és (4) egyformán az (1) szerinti értéket adja. Úgy is mondhatjuk, hogy a kétféle lehetséges mozgási mód közül a nagyobb gyorsulású valósul meg. Számértékeink mellett , , , az (1) szerinti gyorsulás , a (4) szerinti gyorsulás
2. ábra A gyorsulás μ-től való függését a 2. ábra mutatja. A szaggatott vonal a tengely körüli forgáshoz tartozó lineáris gyorsulást mutatja (3) szerint; a mi esetünkben ar=2μg. Látható, hogy μ=0 és μ0 között csúszás is van, viszont μ0 felett sima a legördülés. A feladatunkban szereplő μ=0,4 a μ0 fölé esik, μ=0,05-nél viszont a=17g/80=208cm/sec2, ar=g/10=98cm/sec2. Mészáros Ildikó (Veszprém, Lovassy g. IV. o. t.)
II. megoldás. m tömeg a gyorsulással süllyedve t idő alatt mg⋅at2/2 munkát végez. Ha μ nagy, akkor ebből a munkavégzésből (m+M)v2/2 haladási mozgási energia és ω2I/2=(βt)2I/2=(at/r)2I/2 forgáshoz tartozó mozgási energia lesz: | mg⋅at22=m+M2⋅(at)2+a2t2r2⋅I2. | Tiszta legördülésnél a súrlódás ellen nem végzünk munkát. Ez az egyenlet a-ra az (1) eredményt adja. Ha μ kicsiny, a munkavégzésből (m+M)v2/2 haladási mozgási energia, ω2I/2=(βt)2I/2 forgási mozgási energia és at2/2-art2/2 úton a maximális μMg súrlódási erő ellen végzett munka tartozik: | mg⋅at22=m+M2⋅(at)2+(βt)2I2+μMg(at22-art22), | (3)-at figyelembe véve: | mg⋅at22=m+M2⋅(at)2+μMgat22. | Ez a-ra a (4) alatti eredményt adja. Gnädig Péter (Bp., Táncsics M. g. IV. o. t.) |
|