A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A feladat első kérdésénél induljunk ki abból, hogy a távolságban levő tárgy képe -ban van, azután a tárgy sebességgel távolodik (1. ábra). Ez azt jelenti, hogy a tárgytávolsági idő ilyen függvénye: .
1. ábra A lencse ismert leképezési törvényéből következik, hogy a képtávolság: ( a lencse gyújtótávolsága.) Ide behelyettesítjük az időtől függő tárgytávolságot: A 2. ábra feltünteti a függvény menetét, a távolságokat gyújtótávolság arányában mérve. A negatív ordináta irányában szaggatott vonal mutatja a tárgytávolság függését. A képtávolság időtől való függését hiperbola ív tünteti fel, amelyről látható, hogy változása mindig lassúbb. 2. ábra 3. ábra A feladat második kérdését a fényképészek mint mélységi élességet ismerik (3. ábra). Ha távolságban van egy tárgy, akkor éles képe távolságban keletkezik, ugyanakkor azonban távolságban levő tárgy képe az előbbi távolságban nem lehet éles, mert az éles kép -ben keletkezne. Ilyenkor bizonyos mértékig meg kell alkudnunk a lehetőségekkel. Az életlenség mértékét az adja meg, hogy a pont helyett keletkező kör átmérője mekkora. Ha a lencse átmérője , és a távolságban levő tárgy képe távolságban keletkezik, de a filmet távolságra helyezzük, akkor érvényes ez az arányosság: Ugyanígy, ha a távolságban levő tárgy képe -ben keletkezik, és távolságban van a film, akkor Ha mind -ről, mind -ről tűrhető élességű képet akarunk kapni, akkor legcélszerűbb a filmet olyan távolságra tennünk, hogy a körök átmérője egyenlő legyen: Ennek megoldása: | | Matematikai fogalmat használva a filmet a két élesre állítási távolság harmonikus középértékére kell állítanunk. (Harmonikus középérték például a homorú gömbtükör rádiusza a tárgytávolság és képtávolság között.) Most csak azt kell megvizsgálnunk, hogy ezen -hoz mekkora tárgytávolság tartozik. A leképezési törvény szerint: Felhasználva -ra kapott előbbi eredményünket: Most vegyük figyelembe, hogy , , valamint , a leképezés kapcsolatában állnak: Ezeket helyébe téve:
Tehát az általunk keresett beállítás: a két tárgytávolság harmonikus középértékére, mint tárgytávolságra kell élesre állítani, ami közismerten kisebb, mint a számtani középérték (ezt a feladat így fejezi ki: ,,pontosan a két tárgy közé''). Néhány, fényképészeket érdeklő példa: ha a két tárgy távolsága és , akkor távolságra kell élesre állítanunk, a kép és között, távolságban keletkezik. Ha távolságot és a végtelent egyszerre akarjuk a leginkább elviselhető életlenséggel leképezni, akkor az élesre állítás síkja és a végtelen harmonikus középértéke: , a filmet pedig távolságban kell elhelyezni. Bor Pál (Szeged, Ságvári E. g. IV. o. t.) és Téchy Zsolt (Bp., Kandó K. technikum IV. o. t.) dolgozata alapján |
|