A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Legyen a rugó direkciós ereje , a koordinátarendszer origója pedig a terheletlen rugó végpontja. Tegyük föl először, hogy az és tömegek egymáshoz és a rugóhoz vannak erősítve.
A rendszer nyugalmi helyzete: lesz (ahol a rugó éppen kiegyenlíti a nehézségi erőt): Meglökve a tömegek ezen pont körül fognak rezgőmozgást végezni körfrekvenciával. Vagyis:
Most vegyük figyelembe, hogy a test nincs -hoz rögzítve, vagyis a minimális gyorsulása (a gyorsulást előjelesen vesszük!) . Mivel a gyorsulás pozitív irányban akármekkora lehet, azért a testek elválása csak a pálya feletti szakaszán lehetséges, ahol a gyorsulás negatív, mégpedig pontosan ott, ahol . Ebből | |
Az elválás akkor még nem következik be, amikor a gyorsulások fenti egyenlősége éppen a pálya csúcsán teljesül, (ott ) vagyis ha , azaz . Tehát a szétválás feltétele, hogy legyen, de érdekes, hogy bármekkora amplitúdónak megfelelő kezdeti lökést adunk, a testek elválása mindig az pontban következik be. Mivel ennél kisebb amplitúdónál szétválásról szó sem lehet, ezért a két test nyilván együtt tér vissza a kiindulási helyzetbe, vagyis ilyenkor a két feltétel egyszerre való teljesülése triviális. De a nyugalmi helyzeten való együttes áthaladás más esetekben is elképzelhető. Például ha a kilőtt test azelőtt tér vissza, mielőtt az test elérné -t. Érdekes speciális eset, ha a magára hagyott rezgése olyan, hogy nem éri el soha az eredeti nyugalmi helyzetet, így az -be való visszatérés csak együttesen lehetséges. Herényi István (Budapest, I. István g. III. o. t.) dolgozata alapján |