A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A testre két erő hat: 1) az nagyságú függőlegesen lefelé irányuló nehézségi erő, ennek nagyságú komponense adja a testet a körpályára nyomó erőt: 2) a sugárirányban kifelé mutató nagyságú centrifugális erő.
Amikor ez a két erő egymással egyenlő lesz, akkor válik le a tömegpont a pályáról. (Nyilvánvaló, hogy a mozgás elindításához a golyót ki kell mozdítani labilis egyensúlyi helyzetéből; az ekkor nyert minimális sebességet elhanyagoljuk.) A fentiek szerint A mozgás súrlódásmentes, tehát a sebességet az energiatételből számíthatjuk: Az ábrából leolvasható még, hogy . A három egyenletből méter, , m/sec. A sebességvektor a vízszinteshez viszonyítva szög alatt lefelé irányul. A leválás pillanatától a mozgás parabola pályán történik és a ferde hajítás egyenleteivel írható le. A függőleges irányban megtett út Ebből számítható az elválástól a földet érésig tartó idő: . Ez idő alatt a vízszintes irányú elmozdulás Az elválás pillanatától a pont távolságban volt a negyedkör függőleges tengelyétől, tehát a földet érés pillanatában a középponttól való távolság Erdélyi Katalin (Győr, Zrínyi I. g. IV. o. t.) Szalay Sándor (Debrecen, Kossuth L. gyak. g. II. o. t.) |