A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A feladatot általános esetben oldjuk meg. Készítsünk egy olyan ,,téglalap'' ellenállás-mátrixot, amelynél az alsó drótok száma , a felsőké , és az ellenállások nagysága . Az ellenállás nem függ a bemenő és a kimenő drót megválasztásától, mivel a bemenő drótot a szélére áthelyezve, az így átvitt db ellenállás ugyanazokra a (felső) drótokra fog csatlakozni, mint azelőtt. Ezután a kimenő drótot is a szélére helyezhetjük át. Így tetszőleges be- és kimenő drót esetében az ellenállás egyenlő a szélső drótokon mérhető ellenállással.
Számítsuk ki a szélső drótokon mérhető ellenállást! A be- és kimenő drótok találkozásánál levő ellenállást () a végén vesszük figyelembe. A bemenet () db ellenállásra ágazik el, és mindegyik ág tovább oszlik () felé. Az így kapott ág az , ellenállásokon át a kimenetre csatlakozik. Az így kapott síkbeli ábra:
Mivel az , illetve az ellenállások teljesen egyenértékűek (egymással felcserélhetők), a rajtuk folyó áramok megegyeznek, az illetve a pontok egyenlő potenciálokon vannak, így összeköthetők. Az eredő ellenállás tehát: | | Ezzel párhuzamosan van kapcsolva az ellenállás, ezért az ellenállás-mátrix ellenállása: A négyzetes ellenállás-mátrix ellenállása Esetünkben .
Veres Ferenc (Miskolc, Kilián Gy. Gimn., IV. o. t.) dolgozata alapján |