A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Tételezzük fel, hogy a hullámmozgás egyirányban terjed. Ekkor az azonos fázisban mozgó pontok távolsága a hullámhossz egész számú többszöröse: méter, és az ellentétes fázisban mozgó pontok távolsága a félhullámhossz páratlan számú többszöröse: méter. (Ahol és lehet 0, 1, 2, 3, ). A két egyenlőség hányadosa: Innen , vagyis akkor és csak akkor egész, ha (2l+1) osztható hárommal. Ez teljesül, ha , mivel , ahol lehet 0, 1, 2, 3, ; vagy esetén nem osztható 3-mal. A hullámhossz lehetséges értékei: | | A legnagyobbak: ; ; stb. méter.
Varga Kornél (Győr, Révai M. g. III. o. t.)
Megjegyzés. Valamennyi megoldó ,,hallgatólagosan'' feltételezte, hogy a hullámmozgás egyirányban terjed. A feladat teljes megoldásánál azonban figyelembe kell venni, hogy a hullámmozgás lehet gömbhullám, állóhullám stb is. Gömbhullámnál tetszőleges hullámhossz esetén nyilvánvalóan találunk két olyan egymástól 6 méterre levő pontot, melyek egy fázisban mozognak, azonban csak akkor találunk két ellentétes fázisban mozgó pontot egymástól m-re, ha m. Így ebben az esetben a hullámhossz tetszőleges m értéket felvehet.
Állóhullámoknál elég azt megvizsgálni, hogy milyen m-nél nagyobb hullámhosszak lehetségesek. A szomszédos csomópontok távolsága így nagyobb, mint m. Az egyik csomópontból kiindulva mérjünk fel mindkét irányban métert. Így két olyan ponthoz jutunk, amelyek ellentétes fázisban rezegnek, és távolságuk méter. A szomszédos csomópontok távolsága nagyobb, mint m, tehát a két pont nem juthat csomópontba. Két szomszédos csomópont közötti távolság felezőpontjából mérjünk fel 3 métert mindkét irányban. A kapott két pont távolsága 6 m, és azonos fázisban mozognak. A hullámhossz tehát tetszőleges nagyságú lehet, m-nél nem nagyobb hullámhoszzú gömbhullámok és m-nél nagyobb hullámhosszú lineáris állóhullámok mindig felléphetnek.
Major János
|