Kezdjük el a meggondolást a nagy gyorsulások felől kiindulva. A golyó érintkezési pontjában maximálisan $\mu mg$ súrlódási erő jöhet létre (számadataink mellett 200 din, $g=1000{\text{cm/sec}}^2$-et véve). Ennek hatására a golyó középpontja $a_0=\mu mg:m=\mu g$ gyorsulással haladó mozgást végez ($2{\text{cm/sec}}^2$), de forog is, forgás szöggyorsulása ${\beta }_0=$forgatónyomaték/tehetetlenségi nyomaték alapján ${\beta }_0=\mu mgr/I$, és a golyó kerületi pontjának gyorsulása ${\beta }_{0}r=\mu mg{r}^2/I$ (adataink szerint $I=160{\text{g cm}}^2$ és ${\beta }_{0}r=5{\text{cm/sec}}^2$). Határesetben sima legördülés történik, tehát ${\beta }_{0}r=A_0-a_0$, így a hasáb gyorsulása $A_0=a_0+{\beta }_{0}r$ (adataink mellett $A_0=7{\text{cm/sec}}^2$). Ezek az értékek jelentik a csúszás és a sima legördülés határesetét.
Ha a hasáb (megfelelő erővel kívülről létrehozott) gyorsulása nagyobb, mint $A_0=\mu g+\mu mg{r}^2/I$, akkor ez semmit sem változtat a golyó előbb megtárgyalt mozgásállapotán ($a_0=\mu g=2{\text{cm/sec}}^2$, ${\beta }_{0}r=5{\text{cm/sec}}^2$ és ${\beta }_0=2\mathrm{,}5{\text{sec}}^{-2}$), mert súrlódás révén $\mu mg$-nél nagyobb erőt nem tudunk átadni az érintkezési pontban. Mivel a hasáb és golyó gyorsulásának $A-a_0$ különbsége nagyobb, mint a golyó kerületi pontjainak ${\beta }_{0}r$ gyorsulása, ezért ilyenkor megcsúszás következik be.
Ha a hasáb gyorsulása kisebb, mint $A_0=\mu g+\mu mg{r}^2/I$, akkor a golyó csúszás nélkül gördül a hasábon. Ilyenkor a haladó mozgások gyorsulásainak különbsége: $A-a=\beta r$. Az itt szereplő (${\beta }_0$-nál kisebb) szöggyorsulásra érvényes, hogy $\beta =mar/I$. Ugyanis a golyó középpontjában fellépő $ma$ továbbvivő erő egyenlő a most támadó ($\mu mg$-nél kisebb), a kerület mentén fellépő súrlódási erővel, és ennek forgatónyomatéka $mar$. Ezzel felírva a sima legördülés feltételét: