Feladat: 382. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Mayer J. ,  Mészáros Gy. ,  Vigh Piroska 
Füzet: 1964/március, 142 - 143. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyéb gördülés (Merev testek kinematikája), Pontrendszerek mozgásegyenletei, Feladat, Merev test síkmozgása
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1963/szeptember: 382. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Jelöljük P-vel az állócsigán átvetett fonalban ható feszítőerőt. Ekkor mind az 1kg tömegű testre, mind a hengerre ható erők eredője a nehézségi erő és P különbsége. Így, ha m jelöli valamelyikük tömegét, akkor e test gyorsulása:

a=mg-Pm,ahonnanm=Pg-a.

Mivel a feladat szerint a gyorsulás mindkét testre azonos, így m is, tehát X=1kg.
 
 

Az állócsigát lefelé 2P erő húzza, így a mérleg egyensúlyának feltétele: 2P=gY. P meghatározásához ismerni kell a henger tehetetlenségi nyomatékát: feltesszük, hogy tömör, egyenletes sűrűségű, ekkor I=XR2/2, ahol R a henger sugara. (Ez a geometriai tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomaték.) Középpontja körüli forgásra a P erő PR nyomatéka kényszeríti a hengert, más erőnek nincs e pontra nézve forgatónyomatéka. Így, ha a henger szöggyorsulása β, PR=βI. Keressünk kapcsolatot a és β közt. Mivel az 1kg tömegű test gyorsulása is a, a henger oldalán a fonal felfelé a gyorsulással gyorsul, így a hengerhez viszonyított gyorsulása 2a. Tehát felhasználva a kerületi és a szöggyorsulás közti kapcsolatot:
2a=βR,azazβ=2a/R.

Így
PR=2aRXR22=aXR.Másrészt láttuk, hogya=Xg-PX,ígyPR=Xg-PXXR,azaz
P=Xg-P, ahonnan P=Xg/2. Tehát X=2P/g, X=1kg.
 
 Vígh Piroska (Kiskunfélegyháza, Móra F. Gimn., IV. o. t.)
 
Megjegyzés: Az a kijelentés, hogy a súlypontra vonatkoztatva a ,,többi erőnek'' nincs forgatónyomatéka, szükségessé teszi megmondani, milyen erőkről van itt szó. Az egyik a nehézségi erő, ez nyilván a súlypontban támad. A másik az úgynevezett tehetetlenségi erő. Mi itt lényegében a henger forgására egy vele együtt nem ,,gyorsuló'' (inercia-) rendszerekben érvényes törvényt alkalmaztunk. Ez azonban csak akkor helyes, ha ún. tehetetlenségi erők létét tételezzük fel, amelyeket hozzávéve az effektíve ható erőkhöz, az inerciarendszerbeli törvények érvényben maradnak. Állandó a gyorsulással mozgó rendszernél ez az erő a test súlypontjában támadó -ma a gyorsulással ellentétes irányú) erő. Ezért tehát jogos az előbbi kijelentés. (Bővebben 1. K. M. L. XXI. kötet 3‐4. szám, 161‐166 old. 1960. nov.)