Feladat: 368. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Máthé István 
Füzet: 1964/február, 91 - 92. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyéb optikai leképezés, A Hold jellemző adatai, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1963/május: 368. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A K. M. L. XXII. kötet 2. (1961/2) számának 91. oldalán megjelent feladatmegoldás szerint a szögnagyítás a=N-n2Nn-N-n, ahol N azt jelenti, hogy a Hold N földsugárnyira van a Föld középpontjától, n pedig, hogy a megfigyelő távolsága a középponttól n földsugár. Esetünkben n=1,003 és N=60,6, így a=0,9939.

 
 

Ha a tengert síktükörrel helyettesítjük, akkor az ábráról látható, hogy
tgα=K(N+n-2)Réstgβ=T(N-n)R.


Mivel síktükörre K=T, továbbá kis szögek egyenlőnek vehetők tangensükkel, azért a szögnagyítás most:
asík=N-nN+n-2=0,9998.
Ha most megelégszünk az első két jegyben pontos eredménnyel, akkor a közelítés jó. Ekkor azonban egyszerűbb lett volna még azt is elhanyagolni, hogy n eltér 1-től, és ekkor az a=1,0000 hasonlóan jó közelítést kaptuk volna.
 
 

Ha a-t mint n függvényét vizsgáljuk, akkor a közelítést már nem mondhatjuk jónak. Egy közelítéstől ugyanis elvárjuk, hogy n szóba jövő értékeinél (n=1 körül) egyenletesen jól közelítsen, azaz ebben a környezetben minél jobban hozzásimuljon a közelítendő görbéhez. A számítások elvégzése után megrajzolhatjuk az ábrát. Látható, hogy közelítésünk a fenti követelménynek nem tesz eleget, nem úgy, mint a görbét az n=1 pontban érintő egyenes.
 
 Máthé István (Budapest, Bánki D. techn. IV. o. t.)