A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A jelenség lényege az, hogy az összenyomott rugó energiáját a kocsinak adja át mozgási energia formájában. Ha az egyik kocsit lerögzítjük, a teljes energiát a másik kapja, így sebessége feltétlenül nagyobb lesz. Vegyük észre, hogy a két kocsira ható erő mindig azonos. Ha a rugó a két kocsit , ill. utakon gyorsítja, akkor . Az erő arányosan csökken akármelyik kocsi által megtett úttal, így az erő (út szerinti) átlagértéke . Tehát az egyes kocsikon végzett munkák: | | ahol | | azaz éppen az a munka, amelyet a rugó akkor végez a másik kocsin, ha az egyiket lerögzítettük. Innen ki is fejezhető ez esetre a kocsi sebessége: | | így ami valóban nagyobb -nél. Azonnal látható, hogy a gyorsítás ideje ez utóbbi esetben nagyobb: azonos kezdeti gyorsulás után most lassabban csökken a gyorsító erő. Így ebben az esetben a rugó átlagos teljesítménye kisebb. (Eddigi ismereteink alapján az idők viszonyáról többet nem mondhatunk.)
A munkavégzést grafikusan úgy kaphatjuk meg, hogy az erőt elmozdulás függvényében ábrázoljuk. A végzett munka egy bizonyos pontig a görbe alatti terület az ábra szerint: a két trapéz területe | | Ezt a függvényt a szaggatott vonal ábrázolja. | | Végül, ha , a mozgások szimmetrikusak, így és . A rugó közepe amúgy is egy helyben áll, tehát rögzítése nem változtat semmit az eddigieken.
Treer Ferenc (Bp., Piarista g. I. o. t.) dolgozata alapján |