A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Tekintsük át a geometriai viszonyokat. A golyók középpontjai oldalhosszúságú, szabályos háromszög alapú, élhosszúságú egyenes gúla alaplapjának 1., 2., 3. jelzésű csúcsaiban vannak (1. ábra). E gúla térbeli magassága . A gúla alapján a három golyó közös súlypontja a csúcsoktól , , távolságban van (2. ábra).
1. ábra 2. ábra Kiszámítva e távolságokat, kapjuk:
A három golyó közös súlypontjának távolsága a szabályos háromszög geometriai középpontjától: | | A gúla csúcsától a három golyó közös súlypontjáig terjedő távolság: | | A súlyponthoz vezető , , távolságok és az oldalak által alkotott , , szögekre a háromszögből kiszámítható:
Az egyensúlyi helyzetet az határozza meg, hogy a közös súlypont az felfüggesztési pont alatt legyen, tehát távolság függőlegesen helyezkedjen el. A szabályos háromszög középpontjához vezető térbeli magasság a függőlegessel szöget alkot, erre nézve: Az hosszúságú oldalélek a súlyponthoz vezető távolsággal az , , szögeket zárják be: | | A fonálerők hasonló háromszögek alapján: | | Most kiszámítjuk azt az erőt, amely az első golyót a közös súlypont felé nyomja. Ez az erő a fonálerő és a súly eredője. Hasonló háromszögekből , innen Keressük ennek a háromszög 1‐2 oldalába eső összetevőjét, -t, a golyókat összenyomó erőt: | | Innen Hasonló számítással meggyőződhetünk arról, hogy is ugyanekkora. A golyókat összenyomó másik két erő:
A számadatok a mi esetünkben: cm, cm, cm, cm, cm, cm, cm. , , , ; , , . kp, kp, kp, kp, kp, kp. |