A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az árammérés hibája abból adódik, hogy az ampermérő által mért áramot a névleges söntértéknek megfelelő méréshatár‐kiterjesztéssel számoljuk, holott a sönt hibája miatt más, -szeresére növekedett a méréshatár. A névleges söntérték: százalékos hiba esetén a tényleges söntérték:
helyébe kerül. Ha az alapműszer végkitérési árama és a névleges söntérték bekötésekor, akkor
A hiba miatt helyett végkitéréskor
| | (2a) |
Ha , akkor és fordítva. Az abszolút hiba
segítségével kifejezve (1)-ből | | (3a) | Ezeket az összefüggéseket a teljes skála -ad részére is felírhatjuk: és a relatív hiba: | | (4a) | Numerikus értékekkel:
Tehát 200 mA helyett folyik csak a főágban.
Tehát a mutatott 200 mA helyett mA folyik a főágban; Megjegyzések: A relatív hiba nem függ a műszer adataitól (az abszolút igen), csak a méréshatár tervezett kiterjesztésétől és a sönt hibájától. Triviális, hogy a hiba nulla, ha vagy ha , azaz amikor a söntön nem folyik áram. Az abszolút hiba egyenesen arányos a műszerein átfolyó árammal. Mivel a főágban folyó áram is arányos a műszeren átfolyó árammal, a kettő hányadosából kiesik, tehát a relatív hibában nem szerepel. Az (1a), ill. (2a) összefüggés magyarázza, hogy az árammérés és a sönt hibája miért ellenkező előjelű. Ha , akkor , ekkor minden mutatóállásnak kisebb áramérték felel meg és fordítva.
Máthé István (Bp., Bánki D. techn. IV. o. t.) és Bense Imre (Esztergom, Temesvári g. III. o. t.) megoldása alapján |