A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. A következő tényeket használjuk fel.
a) Homogén golyó középpontján átmenő tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomatéka , ahol a golyó tömege, a sugara. b) Bármely rendszer tömegközéppontja úgy mozog, mintha a rá ható összes erők (vektori) összege a tömegközéppontra mint a rendszer össztömegével egyenlő tömegű tömegpontra hatna (tömegközéppont mozgásának tétele). c) Merev test mozgása egy kiszemelt pontja haladó mozgásából, és e pont körüli elfordulásból tehető össze. Ha ez a pont a tömegközéppont, akkor az e körüli forgás olyan, mintha rögzített tengely esetén hoznák létre a testre ható erők: A tömegközéppont esetében tehát a haladó és forgó mozgást leíró egyenletek szétválnak, függetlenek egymástól. Jelen esetben a golyóra három erő hat: a nehézségi erő, a nyomóerő, amely nem engedi behatolni a felületbe, és a súrlódási erő, amely nem engedi csúszni, hanem gördülésre kényszeríti (l. az ábrát). A három erő (vektori) összege csak lejtőirányú lehet, hiszen a golyó 0 középpontjának általa előidézett mozgása a lejtő mentén történik. Mivel maga is lejtő‐irányú, kell, hogy is ilyen legyen. Így az ábra szerint , illetve . A golyó középpontjának gyorsulására tehát: Másrészt az körüli forgás szöggyorsulása (mivel csak -nek van forgatónyomatéka -ra nézve): | | (2) | Ezt (1)-be helyettesítve, és felhasználva, hogy ha nincs csúszás : amiből -t kifejezve: | | ami most . A golyó nem csúszik, ha ( a súrlódási együttható), tehát (2) felhasználásával:
Ormai Lóránt (Pannonhalma, Bencés g. III. o. t.)
II. megoldás. Most azt használjuk fel, hogy merev test mozgási energiája , ahol a tömeg, a tömegközéppont sebessége, a tömegközépponton átmenő (pillanatnyi) forgástengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomatéka, pedig az e körüli forgás szögsebessége. Jelen esetben álló helyzetből indulva, függőleges süllyedés után az energiamegmaradás tétele szerint: Mivel most (kerületi- és szögsebesség), továbbá, ha a megtett fordulat szög ( is lehet), akkor (ahol a lejtő mentén megtett út: l. az ábrát), és | | Ezeket (3)-ba írva, és ebből -t kifejezve:
Ez minden -re igaz: a szögsebesség fordulat után. De ez az összefüggés a egyenlőség megfelelője (kezdősebesség nem volt!), ahol a konstans most a szöggyorsulás: A megoldás további része lényegében az előzővel azonos.
Sándor Zoltán (Ráckeve, Ady E. g. III. o. t.) dolgozata alapján |
|