A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Először számítsuk ki a szükséges geometriai adatokat. A három nagy golyó középpontjai oldalú szabályos háromszöget alkotnak, amelynek magassága . Az felfüggesztési pontból e háromszög síkjára merőlegesen rajzolt függőleges egyenes a oldalhosszúságú szabályos háromszöget középpontjában találja el: . A kis golyó középpontja -ban van: . Továbbá , mert . A kis golyónak a fonállal alkotott alsó érintkezési pontját, -t az cm-es körívvel való kimetszés adja meg. , mivel . Az ív hossza 2 cm, . Végül a -ra rajzolt merőleges adja meg -t, a felfüggesztési pontot: cm. A fonál felső részének a függőlegessel alkotott szöge .
1. ábra -ben hat a nagy golyó súlya. Ez a nagy golyó attól az állapottól kezdve mozdul meg, amikor a kis golyó részéről az irányban ható erő és súlyerő eredője a fonál irányába esik. Ezt az erőt nemcsak a kis golyó súlya, hanem a ráfeszülő fonáltól eredő erő is okozza. Az irányában ható fonálerőt szinusz tétellel számítjuk ki: ugyanis . Tehát a fonálban ható erő a megmozdulás határesetében: | |
Tekintettel arra, hogy nincs súrlódás, pontosan ez az erő hat a fonál legfelső részében irányban. Ennek az erőnek a függőleges összetevője: Ennek az erőnek a háromszorosa tartja az -pontban a súlyt, ezért Innen a kis golyó megengedhető legnagyobb súlya: | |
Tehát a kis golyó ezen súlyánál kezdenek a nagy golyók szétválni egymástól. De mégsem ez a felelet a kérdésre. A feladat a kis golyó átesésének feltételét kérdezte. Az ábrából látható, hogy a nagy golyó kis szétnyílásánál nagyobb, kisebb lesz, és állandó marad, így a kis golyó lesüllyedése közben mindig nagyobb és a nagyobb erő szükséges az egyensúly‐állapot fenntartásához. Mindez addig tart (második ábránk), amíg a fonál a kis gömb érintője nem lesz -ban. Ekkor , és , ezért . Tehát a kis golyó azon súlya, amely mellett a fonál a kis golyó érintőjévé lesz:
2. ábra
Ez az egyensúlyfeltétel azonos a hozzá nem érő kötél számára levezetett, az 1962. évi Eötvös versenyből ismert megoldással. Ekkor , , cm, cm és kp. A versenyfeladatból ismeretes, hogy azután tovább növelve a terhelést, a golyó átesik. Összefoglalva az eredményt, 0-tól kp-ig semmi sem történik, -tól kp-ig a golyók mindig jobban szétállnak, végül kp felett a kis golyó átesik.
Doskar Balázs (Bp., Piarista g. III. o. t.) dolgozata alapján |