Feladat: 334. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Batta Gyula ,  Doskar Balázs ,  Kiss G. 
Füzet: 1963/december, 227 - 228. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Összetartó erők eredője, Feladat, Merev test egyensúlya
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1963/február: 334. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Először számítsuk ki a szükséges geometriai adatokat. A három nagy golyó középpontjai 2R oldalú szabályos háromszöget alkotnak, amelynek magassága O1T=R3. Az O felfüggesztési pontból e háromszög síkjára merőlegesen rajzolt függőleges egyenes a 2R oldalhosszúságú szabályos háromszöget C középpontjában találja el: O1C=23R/3. A kis golyó középpontja K-ban van: O1K=R+r. Továbbá α=CKO1=4030', mert sinα=O1C/O1K=0,648. A kis golyónak a fonállal alkotott alsó érintkezési pontját, A-t az O1A=5+3=8 cm-es körívvel való kimetszés adja meg. AKO1=ϑ=64, mivel cosϑ=rr+R=0,439. Az AB ív hossza 2 cm, AKB=φ=30. Végül a BK-ra rajzolt merőleges adja meg O-t, a felfüggesztési pontot: BO=4 cm. A fonál felső részének a függőlegessel alkotott szöge BOK=β=BKD=α+ϑ+φ-90=4430'.

 
 
1. ábra
 

O1-ben hat a nagy golyó G súlya. Ez a nagy golyó attól az állapottól kezdve mozdul meg, amikor a kis golyó részéről az O1K irányban ható F erő és G súlyerő eredője a fonál O1A irányába esik. Ezt az F erőt nemcsak a kis golyó q súlya, hanem a ráfeszülő fonáltól eredő R erő is okozza. Az O1A irányában ható P fonálerőt szinusz tétellel számítjuk ki:
P:Q=sinα:cosϑ,
ugyanis QPO1=AO1K=90-ϑ. Tehát a fonálban ható erő a megmozdulás határesetében:
P=Qsinαcosϑ=1,476Q=7,38 kp.

Tekintettel arra, hogy nincs súrlódás, pontosan ez az erő hat a fonál legfelső részében BO irányban. Ennek az erőnek a függőleges összetevője:
Pcosβ=Qsinαcosβcosϑ
Ennek az erőnek a háromszorosa tartja az O-pontban a 3Q+q súlyt, ezért
3Qsinαcosβcosϑ=3Q+q.
Innen a kis golyó megengedhető legnagyobb súlya:
q=3Q[sinαcosβcosϑ-1]=0,156Q=0,78 kp.

Tehát a kis golyó ezen súlyánál kezdenek a nagy golyók szétválni egymástól. De mégsem ez a felelet a kérdésre. A feladat a kis golyó átesésének feltételét kérdezte. Az ábrából látható, hogy a nagy golyó kis szétnyílásánál α nagyobb, β kisebb lesz, és ϑ állandó marad, így a kis golyó lesüllyedése közben mindig nagyobb és a nagyobb erő szükséges az egyensúly‐állapot fenntartásához. Mindez addig tart (második ábránk), amíg a fonál a kis gömb érintője nem lesz H-ban. Ekkor φ=0, és α+ϑ=90+β, ezért ϑ=90-(α-β). Tehát a kis golyó azon súlya, amely mellett a fonál a kis golyó érintőjévé lesz:
q=3Qsinαcosβsin(α-β)-1=3Qsinαcosβ-sin(α-β)sin(α-β)==3Qcosαsinβsinαcosβ-cosαsinβ=3Qcotg αcotg β-cotg α==3QO1C cotg αO1C cotg β-O1C cotg α=3Qaa+b-a=3Qab



 
 
2. ábra
 


Ez az egyensúlyfeltétel azonos a hozzá nem érő kötél számára levezetett, az 1962. évi Eötvös versenyből ismert megoldással. Ekkor α=5852', β=3252', a=4,6 cm, b=7,1 cm és q=3Q0,648=1,944Q=9,72 kp. A versenyfeladatból ismeretes, hogy azután tovább növelve a terhelést, a golyó átesik.
Összefoglalva az eredményt, 0-tól 0,78 kp-ig semmi sem történik, 0,78-tól 9,72 kp-ig a golyók mindig jobban szétállnak, végül 9,72 kp felett a kis golyó átesik.
 
 Doskar Balázs (Bp., Piarista g. III. o. t.) dolgozata alapján