A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. A megindulás pillanatában a súrlódás forgatónyomatékának nagysága egyenlő az impulzuserők forgatónyomatékával Az impulzuserők: (Lásd a KML 1961. 3. számában ‐129.old.‐ megjelent cikket)
Itt a víz sűrűsége, a kiömlési sebesség és a keresztmetszet. Csak a sebesség ismeretlen. Ezt a cső középvonalán felvett indexű és a kiömlésnél felvett 1 indexű (tehát különböző magasságú) pontokra felírt Bernoulli egyenletből számíthatjuk ki: | | (3) | Ebben a nehézségi gyorsulás, a víz fajsúlya. Behelyettesítve a , , , , értékeket kiszámítható: . Ebből , majd számítható: . Máthé István (Bp., Bánki Donát techn. IV. o. t.)
II. megoldás. Ha a víz túlnyomása 1 m-rel a hatássík alatt , akkor a hatássíkban nyomás hat. Legyen és az 1 sec alatt kiáramló víz térfogata ill. tömege. Ekkor 1 sec alatt a kiáramló víz energiája alakul át mozgási energiává, tehát . -t úgy kapjuk meg, hogy az vízsugár keresztmetszetét szorozzuk -vel, mert egy sec alatt épp ekkora vízoszlop lép ki a csőből, tehát . Az erő az egy sec alatti impulzusváltozás: . Az előző egyenlet egyszerűsítése és helyettesítése után: . A nyomaték: . Lipcsey Zsolt (Bp., Petőfi S. g. IV. o. t.)
Megjegyzések: Néhányan az at jelet légköri atmoszférának vették. Ezt Atm és atm jelekkel szokták rövidíteni. Az at jel technikai atmoszférát jelöl: . Használják még a tökéletes vákuumhoz mért abszolút, és a pillanatnyi légköri nyomáshoz mért túlnyomás, (vagy a német ) jelöléseket, melyek szintén technikai atmoszférában értendők. A feladat megoldásánál legnehezebb a vízsebesség meghatározása. Több helyes megoldó a kiömlési sebességre ismert képletet használja. Ez az egyenlet éppen úgy, mint az I. megoldásban szereplő Bernoulli-egyenlet, végső soron az energia-megmaradás végső egyenletéből származik (ami a II. megoldásban is szerepel), tehát az összes megoldás ugyanazokra a fizikai alapokra támaszkodik. A víz belső súrlódását a megoldásnál természetesen elhanyagolták. A hibás megoldások tévedése legtöbb esetben abból származott, hogy az impulzuserő helyett képlettel számolnak (,,kiegyenlítetlen nyomások alapján''). Az eljárás helytelen. Ezzel kapcsolatban utalunk a hasonló kérdést tárgyaló ,,Kérdezz ‐ felelek'' rovatra (KML 1962. 5. szám, 238. old).
|
|