A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megfelelő alakú, súlyú úszó fadarab esetén a kiszorított folyadék térfogata ( a folyadék fajsúlya). Lényegében ugyanazt a hatást érjük el, ha a fadarab helyett folyadékot öntünk bele. Ezzel a folyadékfelszín -rel emelkedik, ahol a henger keresztmetszete. Jelen esetben vízre és higanyra pedig a növekedés. Ez pedig azt jelenti, hogy az előzőleg már a folyadékszint alatt levő pontokon a nyomás mindenütt -rel növekszik a felhasznált folyadék fajsúlyától függetlenül. A kétágú közlekedőedény esetén a keresztmetszet megkétszereződik, így ‐ bár most is folyadékkal pótolhatnánk a fadarab hatását, a felszín emelkedés csak lesz. ( ill. .) Ezzel együtt a nyomásnövekedés is minden pontban az előzőnek a fele: lesz.
Hirka András (Pannonhalma, Bencés Gimn. III. o. t.)
Megjegyzések: 1) Az a kategorikus kijelentés, hogy mindenütt ill. a nyomásnövekedés, téves, mert pl. az a) esetben -rel az eredeti felszín felett a fa betevése után a nyomásnövekedés csak . 2) Néhányan a példa második részét úgy értelmezték, hogy a közlekedőedény egyik szárába higanyt, a másikba pedig vizet öntünk. A fadarabnak a vízzel telt ágba való behelyezését most is pótolhatjuk víz beöntésével, amely a vízoszlop magasságát -rel növeli. Az eredeti szintek a higany alsó szintjétől számítva és . Ekkor Amennyivel nő a betöltött víz miatt a túloldalon a higanyszint, ugyanannyival csökken az ellentétes oldalon. Mivel ekkor is igaz a víz- és a higanyoszlop magassága közti összefüggés, ezért Az előző egyenlet alapján: . Ebből . Vagyis a higanyszint emelkedése , a vízé pedig . Ha a fadarabot a higannyal telt ágba tesszük, amelyet higannyal pótolhatunk, akkor a higanyszintek különbségének változatlannak kell maradnia, amely azt jelenti, hogy a ,,többlet'' egyenlően oszlik meg a két ágban. |