A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Tételezzük fel, hogy az adott sűrűségű fakocka szabadon úszva a víz színén úgy helyezkedne el, hogy egyik lapja vízszintes helyzetű. Mivel fakockánk térfogata éppen , sűrűsége pedig , tehát súlya , így vízkiszorítása az ilyen súlyú vízmennyiség térfogata, azaz liter. Tehát úszás esetén az edényben olyan magasságig lesz víz, mintha még liter víz lenne benne a beleöntött mennyiségen kívül. Viszont az úszáshoz az kell, hogy az edényben a vízszint -nél magasabban legyen, hiszen a kocka nyilván feléig merül. (Sűrűsége a víz sűrűségének fele.) Az első esetben a fentiek szerint a vízszint liter folyadéknak megfelelő lesz, azaz az edény aljától számítva ‐ mivel az alapterülete ‐ a víz magasságig lesz az edényben. Ez több mint , így a kocka úszik. Ha csak vizet öntöttünk az edénybe, a kialakuló vízszint (úszás esetén) liter folyadéknak felelne meg, azaz , ami kisebb az úszáshoz szükséges -es magasságnál. Tehát ez esetben a kocka az edény alján áll. Megjegyezhető, hogy ekkor a szabadon maradó alapterületű edényrészben magasságig áll a víz.
Óhegyi Ernő (Bp., II. Rákóczi F. g. II. o. t.)
Megjegyzések: 1. Az utolsó mondat alapján vázolhatjuk egy másik megoldás gondolatmenetét. Függetlenül az edényben levő víz mennyiségétől nyomjuk le a kockát az edény fenekére, és nézzük meg, milyen magasságig van mellette víz. Ha ez több, mint , a kocka felemelkedik, és úszni fog. Tehát az úszáshoz szükséges minimális vízmennyiség liter. Eszerint az első esetben úszik a kocka, a másodikban nem. Kiss Péter (Szeged, Ságvári E. g. II. o. t.)
2. Egyik megoldó sem ismerte fel, hogy a kocka nem mindig úszik egyik lapján. Erre a kérdésre cikk keretében más alkalommal részletesen visszatérünk. |