A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Ha egy test egyensúlyban van, akkor a rá ható erők forgatónyomatékainak algebrai összege bármely tengelyre vonatkoztatva zérus. Az első esetben a hengerre négy erő hat: a súlyerő, a fonál húzóereje, a lejtő reakcióereje és a súrlódási erő. Az utóbbi két erő nem is érdekel bennünket, ezért olyan tengelyt választunk amelyre e két erő forgatónyomatéka 0. Ez a tengely a két erő hatásvonalának metszéspontján halad át ( pont). Erre a tengelyre a forgatónyomatékok összege: Innen Miután ismerjük a fonálerőt, könnyen meghatározhatjuk a súrlódási erőt. Ejtsük ki a másik két erőt a tengely alkalmas megválasztásával! A súlyerő és a reakcióerő hatásvonalai a henger szimmetriatengelyén metszik egymást; válasszuk most ezt tengelynek! A forgatónyomatékok összege: , tehát a surlódó erő maximuma legalább kell, hogy legyen.
Ha a fonálerő a középpontban hat, akkor a megoldás menete azonos. Mivel karja ekkor csak (-ra vonatkoztatva), ezért ekkor Mivel -re vonatkoztatva a súlyerő, a reakcióerő és a középpontban ható fonálerő forgatónyomatéka 0, és a henger mégis egyensúlyban van, kell, hogy ekkor a súrlódási erő forgatónyomatéka is 0 legyen. Mivel ennek véges ( hosszúságú) karja van, a súrlódási erő 0. Megfordítva: Ha a lejtő abszolút sima, akkor a súrlódási erő 0. Ha a súrlódási erő 0, akkor forgatónyomatéka is 0. A pontra nézve a súlyerőnek és a lejtő reakcióerejének forgatónyomatéka 0. Ha a fonálerő nem 0, tekintettel arra, hogy forgatónyomatéka 0, nyilván a karja 0, tehát a fonálerő hatásvonala átmegy a henger tengelyén. Még mást is mondhatunk az erő hatásvonaláról. Merőlegesnek is kell lennie a henger tengelyére. Ha nem így volna, lenne a tengellyel párhuzamos összetevője, melyet ‐ nem lévén súrlódási erő ‐ semmi sem tudná ellensúlyozni, a test tehát nem lehetne nyugalomban. Még egy megszorítást tudunk mondani a fonálerő irányított hatásvonalára, éspedig azt, hogy csak az ábrán két ívvel jelölt szögtartományban lehet. A súrlódás nélkül nyugalomban levő testre ható három erő eredője 0, vagyis a fonálerő a súlyerő és a reakcióerő ellentettjeinek összege. Ezek az utóbbi vektorok jelölik ki az említett szögtartományt.
II. megoldás. A hengert három erő tartja egyensúlyban: a súlya, a fonálerő és e két erő ellenereje. Ez utóbbi erő a lejtő reakcióerejéből és a súrlódásból tevődik össze, de ezt egyelőre figyelmen kívül hagyjuk. Ha e három erő hatásvonala nem egy ponton menne át, akkor pl. bármely két hatásvonal metszéspontján átmenő tengelyre nézve a harmadik erőnek nem zérus forgatónyomatéka volna, a henger tehát nem lehetne egyensúlyban. Így a ellenerő hatásvonala is áthalad a másik két erő hatásvonalának metszéspontján, az ponton. Szerkesszük meg a vektorparalelogrammát! A szög nyilván , így könnyen megkapjuk -t: | |
A erő lejtővel párhuzamos összetevője a súrlódási erő. Vegyük észre, hogy az háromszög egybevágó az háromszöggel, tehát a súrlódási erő: . Egyben azt is megkaptuk, hogy a henger mindig súlyával egyenlő erővel nyomja a lejtőt.
Ha az erő a középpontban hat, az eljárás hasonló. Az ábráról világos, hogy ekkor Az is látható, hogy az ellenerő épp merőleges a lejtőre, és így nincs lejtővel párhuzamos összetevője, vagyis a súrlódási erő 0. Ha a lejtő abszolút sima, akkor nincs súrlódás, tehát az ellenerőnek nincs lejtővel párhuzamos összetevője, és így merőleges a lejtőre, tehát hatásvonala a középponton halad át. Mivel a súlyerő hatásvonala is áthalad ezen a ponton, kell, hogy a fonálerő hatásvonala is e ponton menjen keresztül. ‐ Tovább az I. megoldáshoz hasonlóan.
Ordódy Márton (Bp., Piarista g. II. o. t.)
III. megoldás (a súrlódási erő meghatározására). Ha a henger nyugalomban van, akkor a rá ható erők eredőjének bármely egyenesre vetítve 0-nak kell lennie. Ez igaz a lejtőirányú komponensek összegére is: helyébe beírva a tetőpontra, ill. a középpontra kapott összefüggéseket, -re az előző megoldásokban szereplő képleteket nyerjük. Gosztonyi László (Bp., Kandó K. techn. II. o. t.)
|
|