A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A kísérletek tanúbizonysága szerint az 1. ábrán látható, ‐ egyenlőszárú háromszögből és szimmetrikus trapézból álló hártyafelszín alakul ki, ha a hasáb magassága az alapélhez képest elég nagy (pontosabban 1. később).
1. ábra A -os lapszögek törvénye megköveteli, hogy ‐ mint a fent említett cikkben szereplő szabályos háromoldalú gúla esetében, itt is legyen. Másrészt kiszámítjuk a hártyafelületet tetszőleges -nél: egy egyenlőszárú háromszög területe egy trapéz területe s így a teljes felszín: Ez a függvény a cikk (1) képletében szereplő függvény kétszerese, tehát minimuma szintén -ben van. Az ilyen hártyafelszín nyilván csak esetében alakulhat ki, és ez esetben az előbbi meggondolások ‐ figyelembe véve a cikket ‐ érvényesek.
2. ábra Ha , a kísérlet azt mutatja, hogy a 2. ábrán szereplő hártyafelszín alakul ki egy egyenlőoldalú háromszögből, egyenlőszárú háromszögből és szimmetrikus trapézből. Azonban az egyenlőoldalú háromszög oldalát a -os lapszögek törvénye alapján, majd a minimális felszín feltétele mellett kiszámítva, különböző eredményekre jutunk, ami azt bizonyítja, hogy a valóságban a 2. ábrán láthatóhoz hasonló, kissé görbült felület jön létre.
Fejéregyházi Sándor (Bp., I. István g. III. o. t.) és Fazekas Patrik (Mosonmagyaróvár, Kossuth g. III. o. t.) dolgozata alapján
Megjegyzés: A szappanhártya a hasáb felületét egyik esetben sem vonhatja be, mivel a hasáb felszíne nagyobb az előbb említett hártya felszínnél, akár az első esetben mellett, akár a második esetben a -os lapszögek törvényének engedelmeskedő, szabályos háromszögből, egyenlőszárú háromszögekből, és trapézokból álló hártyafelszín esetében (így még inkább nagyobb a minimális, görbült felületű felszínnél). Mindkét állítás helyességéről kis számolással könnyen meggyőződhetünk.
Mihályi Zoltán (Bp., Rákóczi F. g. III. o. t.) dolgozata alapján
|