| Feladat: | 248. fizika feladat | Korcsoport: 16-17 | Nehézségi fok: átlagos |
| Megoldó(k): | Nagy Dénes Lajos | ||
| Füzet: | 1962/november, 183 - 184. oldal |  PDF | MathML |
|
| Témakör(ök): | Síktükör, Feladat | ||
| Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1962/április: 248. fizika feladat | ||
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A nehézségi gyorsulásnak, a súlytalanságnak természetesen semmi köze sincs a problémához. Ha földre fektetett tükörbe nézünk, a jelenség ugyanúgy mutatkozik.  A dolog lényege az, hogy a tükör az elöl‐hátul sorrendjét cseréli fel. Álljunk a tükör elé (1. ábra). Bal (), jobb () kezünk, fejünk () és elöl levő orrunk () virtuális képei . Mivel a bal és jobb tekintetében úgy kell nyilatkoznunk, hogy a viszonyítás alapja az elöl levő orrunk, nyilvánvaló, hogy a bal és jobb felcserélődött. A tükör mögé menve tengely körül meg kellett fordulnunk, hogy orrunk helyére jusson, de tengely körül nem fordultunk meg. Ez az aszimmetria oka. Megtehetjük azt, hogy a tükör mögé képzelve magunkat tengely körül fordulunk meg (fejre állunk), ekkor is helyére jut a képben az orrunk. Ha most a tárgy bal kezét mozgatja, a kép is bal kezét mozgatja, de most a fej és a láb vannak felcserélve. Összefoglalva: mivel a tükör az elöl‐hátult cseréli fel, az összehasonlítás érdekében a tükör mögé képzelve magunkat valamilyen tengely körül meg kell fordulnunk. Hogy mely tengely körül fordulunk meg, az hozta be az aszimmetriát. Megfordulásunk tengelye párhuzamos a tükör síkjával, és így a tengely kiválasztása megszünteti az irányok egyenrangúságát. A tárgy és kép olyan, mint bal- és jobb kesztyű, balra és jobbra forgató tejsavmolekula stb.  Ugyanaz a jelenség érvényes a homorú és domború tükrökre is, valamint a homorú tükrök reális képeire is (2. ábra). Tükörben láthatjuk reális képünket, de ez a kép a tükörre merőleges tengely körül -kal meg van fordítva. Ha fejjel lefelé elhelyezkedve nézünk a tükörbe (reális képalkotásnál) és ökölbe szorítjuk jobb kezünket, reális tükörképünk bal kezét szorítja ökölbe. Végezzük el ezt a kísérletet írott szöveggel. Tehát minden tükörben és minden esetben kijavíthatatlanul megfordul egy irány. Csak a két dimenziós tárgyakat nem zavarja ez. Fekete papírból kivágott árnyalakot tartva magunk elé, felfoghatjuk úgy a látványt, hogy a tükörkép ugyanazon kezét mozgatja, mint a tárgy. Átlátszó üveglapra írt írást magunk elé tartva egyszerre tudjuk elolvasni az eredetit és a tükörképet. De az átlátszatlan papírra írt írást tükörben nem tudjuk elolvasni.   És mi a helyzet a lencsékkel? Akár virtuális (3. ábra), akár reális (4. ábra) képalkotást vizsgálunk, az elöl‐hátul nem cserélődik fel. Ha a tárgy jobb kezét mozgatja, a kép is ugyanezt teszi, az írás olvasható (lupe használata). Reális kép esetében is ugyanez a helyzet, de az összehasonlítás érdekében a lencsére merőleges tengely körül -kal meg kell fordulnunk, ezután az alul‐felül és a bal‐jobb rendben van. Ezt minden vetítésnél tapasztalhatjuk. Magunkat persze egyetlen esetben sem nézhetjük lencsén át, de társunkkal, képekkel, írás nézésével meggyőződhetünk mindezek igazságáról. |