A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A hasáb a nehézségi erő hatására a lejtő fémrészén egyenletesen gyorsul mindaddig, amíg a fára nem ér. Itt gyorsulása ugrásszerűen megváltozik, vagy kisebb, vagy negatív lesz. Vizsgáljuk külön a két esetet általánosságban. 1. A hasáb a lejtő farészén lassul. Ennek feltétele, hogy hajlásszög esetén azaz legyen. A hasáb a gyorsulással szerzett sebességét a második szakaszon elveszti, azaz ahol és a fém-, ill. farész hossza, a hasáb gyorsulása a fémrészen. Innen és miatt A hasáb maximális sebességét a fémrész végpontjában éri el: | | az út megtételéhez szükséges idő: | |
2. A hasáb a fából készült szakaszon tovább gyorsul, ill. egyenletes sebességgel halad. Ez az esetben következik be. Nyilvánvaló, hogy ekkor a hasáb a lejtő végén nem állhat meg. Mivel a hasáb a lejtő egész hosszában gyorsuló mozgást végez, maximális sebességét a lejtő alján éri el: A teljes út megtételéhez szükséges idő: ahol a farész befutásához szükséges idő, amely az alábbi egyenletből határozható meg: itt jelenti a hasáb sebességét a fémrész végén. A numerikus adatok szerint , vagyis a 2. esetről van szó. A hasáb gyorsulása a fémen ill. a fán: | |
Antal Magdolna (Bp., Varga K. lg. II. o. t.) dolgozata alapján
Megjegyzés: A lejtő fém- és farészét egy‐egy súrlódásmentes , ill. hajlásszögű lejtővel helyettesíthetjük, ahol | | előjele szabja meg, hogy a második lejtő a vízszintessel milyen szöget zár be. Ily módon a feladat egyszerűbben tárgyalható.
Hirka András (Pannonhalma, Bencés g. II. o. t.) |