Az $a)$ esetben az edény sugara $2\mathrm{,}5$ cm, ezért itt a kapilláris hatástól eltekinthetünk, így az edény alján a nyomás $p=p_0+h{\varrho }_{v}g\mathrm{,}$ ahol ${\varrho }_v$ a víz sűrűsége, $p_0$ a külső légnyomás.
A $b)$ esetben a sugár $r=0\mathrm{,}025$ cm, ekkor a kapilláris hatással is számolnunk kell. Az edény aljára ható $F$ erő a külső légnyomásból adódó erőnek, a víz súlyának $\left(G\right)\mathrm{,}$ és a felületi feszültségből adódó erőnek $\left(F_f\right)$ az eredője, $F=p_0{r}^2\pi +G-F_f\mathrm{,}$ így az edény alján a nyomás $p=p_0+h{\varrho }_{v}g-\frac{F_f}{r^2\pi \mathrm{.}}$ Ha feltesszük, hogy az edény üvegből készült, és a víz tökéletesen nedvesíti, akkor $F_f=2r\pi \alpha \mathrm{,}$ ahol $\alpha$ a víz felületi feszültsége. Így