A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.
A léghajó térfogatát úgy becsüljük meg, hogy felosztjuk olyan részekre, amelyek térfogatát közelítőleg ki tudjuk számítani. E részek térfogatának összege ad becslést a léghajó térfogatára. Tekintsük a léghajót első közelítésben forgástestnek. A 20 db keresztborda 21 részre osztja a hajót. E részek térfogatát a függvénytáblázatban szereplő kúpra, csonka kúpra, hengerre vonatkozó összefüggések felhasználásával közelítőleg meg tudjuk határozni. A szükséges adatokat a tervrajz alapján egyszerűen meghatározhatjuk. A léghajó hossza 106 m, a tervrajzon m, így a léghajó minden lineáris mérete a tervrajzon mérhető érték 1060-szorosa. A léghajó keresztmetszete nem kör, így ha az oldalnézeti rajz alapján számoljuk a közelítő térfogatát, akkor az eredeti értéknél többet, ha pedig a felülnézeti rajz alapján számoljuk a térfogatát, akkor kevesebbet kapunk. A térfogat becslésének pontossága nagy mértékben függ a mérésünk pontosságától. Ha elvégezzük az itt leírt számításokat (amelyeket most nem részletezünk), a léghajó térfogatára értéket kapunk. A léghajó súlyának meghatározásához tegyük fel, hogy az egész térfogatát megtöltjük hidrogénnel. A lebegés feltétele az, hogy a léghajóra ható felhajtóerő egyensúlyt tartson a nehézségi erővel, azaz legyen, ahol a léghajó burkának tömege, a térfogata, a hidrogén, a levegő sűrűsége. Innen a léghajó súlya . A valóságban a léghajó térfogatánál valamivel kisebb tartályt töltenek meg hidrogénnel. U. Nobile: A pólus életem kalandja c. könyvében a léghajó térfogatára -t, a tömegére pedig kg-ot találhatunk. Umann Kornél (Bp., Áldás u. Ált. Isk., 8. o. t.) dolgozata alapján
|
|