A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Mind az üres, mind a vizet tartalmazó edény akkor maradhat külön rögzítés nélkül az asztalon, ha súlypontja az asztal felett van. A lebillenés akkor következik be, amikor az edény és a víz együttes közös súlypontja már éppen nincs az asztal felett. Ebből rögtön látható, hogy az edény anyaga nem homogén, vagy nem állandó falvastagságú, hiszen csak így lehetséges, hogy súlypontja a kilógás ellenére az asztal felett van. Számítsuk ki az edény súlypontjában ható nehézségi erő hatásvonalának és az asztal élének távolságát! Jelöljük a víz tömegét -vel, a vízre ható nehézségi erő hatásvonalának és az asztal élének távolságát pedig -vel! A lebillenés pillanatában az edényre ható forgatónyomatékok eredője még épp nulla. Így Ez az állítás egyenértékű azzal, hogy a lebillenés pillanatában az edény és a víz együttes közös súlypontja éppen az asztal éle, vagyis a forgástengely felett van. A fenti egyenletből: A lebillenést okozó víz térfogata , így kg. A víz súlypontja az általa kitöltött téglatest testátlóinak metszéspontjában van, így cm. Ha az edény tömege 3 kg, akkor (2) alapján cm. Ez irreálisnak tűnik, hiszen azt kaptuk, hogy az edény súlypontja a tárolórésztől távol van, bár ez mesterkélt konstrukcióval, pl. hosszú nyéllel megoldható. Vígh Attila (Kazincbarcika, Ságvári E. Gimn. I.o. t.) dolgozata alapján Megjegyzés. A gyakorlat szövege hibásan jelent meg. Az edény térfogata a helyes szöveg szerint kg. Ekkor az edény súlypontja az asztal élétől 15 cm-re van. |