A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Ha a villanybojlerből térfogatú, hőmérsékletű víz folyik ki, akkor helyére a hálózatból térfogatú, hőmérsékletű víz kerül. ( a bojlerben levő, míg a csőben levő víz hőmérséklete.) A víztárolót tartósan magára hagyva hőmérséklet-kiegyenlítődés jön létre; a hálózatból bekerült víz felmelegszik, a tárolóban levő víz lehűl. A közös hőmérsékletet úgy határozzuk meg, hogy feltételezzük, hogy a rendszer zárt, azaz a melegebb vízrész által leadott hő egyenlő a hidegebb vízrész által felvett hővel: | | (1) | ahol a víz sűrűsége (feltesszük, hogy nem függ a hőmérséklettől), a fajhője, a tartály térfogata, pedig a hőkiegyenlítődéssel elért közös hőmérséklet. Az (1) egyenletből a közös hőmérsékletet meghatározhatjuk; A hőmérsékletváltozás során a lehűlő vízrész összehúzódik, a felmelegedő vízrész kitágul, az egyes térfogatváltozások:
ahol , ill. a hidegebb és melegebb vízrész kitágulása, ill. összehúzódása ( negatív érték), pedig a víz térfogati tágulási együtthatója. A tartályban levő teljes vízmennyiség térfogatváltozása: Az (5) egyenletbe a (2), (3), (4) egyenleteteket beírva és a kijelölt műveleteket elvégezve kapjuk, hogy Tehát a túlfolyón nem jön ki víz. Megjegyzések. 1. A formális számolások elvégzése nélkül is beláthatjuk (a feltétel szükséges !), hogy mivel a hőcserét leíró egyenlet és a hőtágulást leíró egyenlet is lineáris, nem lesz térfogatváltozás. 2. Ha figyelembe vesszük hőmérséklet-függését, akkor az eredő térfogatváltozás: | | Ezt az eredményt úgy kaphatjuk meg, ha az (1) egyenletben a sűrűség hőmérsékletfüggését is figyelembe vesszük, azaz | | (1') | ahol Kotek Gyula (Pécs, Leövey K. Gimn., I. o. t.) dolgozata alapján |