Feladat: 533. fizika gyakorlat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Megyesi Gábor ,  Rimai Rita ,  Szolnoki Attila 
Füzet: 1982/május, 225 - 227. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Folyadékok, szilárd testek fajhője, Közlekedőedény, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1981/december: 533. fizika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Tekintsük az ábrán a csőben levő olajoszlop alsó szintjét. A másik oldali csőben levő víz magassága innen mérve legyen x, a két folyadékszint különbsége y.

Az olajoszlop alsó szintje alatt levő vízmennyiség egyensúlyban van, azaz a rá két oldalról ható nyomások azonosak. Annak alapján, hogy egy h magasságú folyadékoszlop nyomása hgϱ ahol ϱ a folyadék sűrűsége, g a nehézségi gyorsulás, a fenti nyomásegyenlőség jelen esetben,
gϱ1(x+y)=gϱ2x(1)
alakban írható, ahol ϱ1 az olaj, ϱ2 a víz sűrűsége. Mivel (x+y) a teljes olajoszlop hossza, és az olaj térfogata ismert:
(x+y)A=V,(2)
ahol A a cső keresztmetszete, V az olajtérfogat. (1) és (2) alapján
x=(V/A)-y,
azaz
y=VAϱ2-ϱ1ϱ2.(3)
Tehát megkaptuk a két folyadékszint különbségét. y a hőmérséklettől függeni fog, hiszen mind a V térfogat mind a sűrűségek változni fognak.
 
Tekintsük először konkrét adatokkal a közvetlenül beöntés utáni esetet. Az olaj sűrűsége 20C-on ϱ1(20C)=0,9kg/dm3, a vízé ϱ2(20C)=1kg/dm3, az olaj hőtágulási együtthatója β1=0,0011/K, a vízé β2=0,000131/K. A 80C-os olaj és a 20C-os víz térfogata egyaránt 10cm3. Az adatokból az olaj sűrűsége 80C-on:
ϱ1(80C)=ϱ1(20C)1+β1ΔT,
ahol ΔT=60C(=60K). Az adatokkal
ϱ1(80C)=0,849kg/dm3.
Tehát a folyadékszintek különbsége:
y=10cmϱ2(20C)-ϱ1(80C)ϱ2(20C),
behelyettesítve
y0=1,50cm.
Az idő múlásával a helyzet alapvetően kétféle módon változhat meg. Első esetben a rendszer jól el van szigetelve a környezettől, s a rendszer a két folyadék közti hőcsere következtében azonos hőmérsékletet vesz fel. Második esetben a rendszer nem jól szigetelt, s a hőmérséklete bizonyos idő elteltével a környezet hőmérsékletével fog megegyezni. Akár azt is mondhatjuk, hogy ha az első eset bekövetkezésekor nagyon hosszú ideig várunk, a rendszer akkor is a környezet hőmérsékletét fogja felvenni. Tekintsük most az első esetet.
Legyen a víz hőkapacitása c2, és tudjuk, hogy az olaj hőkapacitása 0,4-szerese a vízének, azaz:
c1=0,4c2
Legyen a beálló közös hőmérséklet Tk. Mivel a víz tömege m2=ϱ2(20C)V, az olajé m1=ϱ1(80C)V, ezért a hőcserét leíró egyenlőség az energiamegmaradás miatt
c2(Tk-T2)ϱ2(20C)V=c1(T1-Tk)ϱ1(80C)V,
ahol
T2=20C=293,16K,T1=80C=353,16K.
Ebből
Tk=c1c2ϱ1(80C)ϱ2(20C)T1+T21+c1c2ϱ1(80C)ϱ2(20C)=35C.

Ezen a hőmérsékleten a víz sűrűsége
ϱ2(35C)=ϱ2(20C)1+β2ΔT2,
ahol ΔT2=15C. Adatokkal
ϱ2(35C)=0,998kg/dm3.
Az olaj sűrűsége lecsökken, hasonlóképpen adódik, hogy
ϱ1(35C)=0,887kg/dm3.
Változik az olaj térfogata is:
V1,35C=V1,80C(1-β1ΔT1),(ittΔT1=45C,V1,80C=V),
azaz
V1,35C=9,57cm3.
Ezekből (3) alapján a szintkülönbség:
y'=V1,35CAϱ2(35C)-ϱ1(35C)ϱ2(35C)=1,15cm.
Tekintsük most a második esetet. Ekkor a víz sűrűsége ϱ2(20C) marad, az olaj sűrűsége ϱ1(20C)=0,9kg/dm3 lesz. A térfogat
V1,20C=V(1-β1ΔT')(ΔT'=60C),
azaz
V1,20C=9,43cm3.
Ezek alapján a szintkülönbség:
y''=1,05cm.
Látható, hogy a szintkülönbség mindkét esetben csökkent, jelentős mértékben, majdnem 2/3 részére.
 

Megjegyzés. Jelen megoldásunk csak abban az esetben helyes, ha az alsó olajszint a cső függőleges részében található. Könnyen belátható, hogy az U-cső már hajló részében elhelyezkedő olajszint esetében a számítás jelentősen elbonyolódik, s a kapott eredmény az U-cső alakjának a függvénye is lesz, a jelenlegi egyszerű kiinduló egyenleteink így nem írhatók fel.