A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Kepler I. törvénye szerint a Föld a Nap körül ellipszis alakú pályán kering, amelynek egyik gyújtópontjában áll a Nap (1. ábra). 1. ábra Január 3. körül vagyunk legközelebb a Naphoz, és július 3. körül kerülünk legtávolabb tőle. A nappalok hosszának évi változását azonban legnagyobbrészt nem ez okozza, hanem az, hogy a Föld pályasíkja nem esik egybe az egyenlítő síkjával. Ettől hosszabbak az északi féltekén nyáron a nappalok, télen pedig az éjszakák, és ezt a Naphoz való közeledés csak egészen kismértékben módosítja. 2. ábra A 2. ábrán látható, hogy a Naphoz közeledve nő a Földön a megvilágított felület. A Föld egy pontja ilyenkor tovább tartózkodik a megvilágított részen, vagyis megnő a nappal hossza.
Gelencsér Éva (Győr, Révai M. Gimn., I. o. t.) dolgozata alapján
Megjegyzések: 1. Másféleképpen is befolyásolja a nappal hosszát az, hogy a Föld közelebb kerül a Naphoz. Mivel a Föld nemcsak forog, hanem pályáján előre is halad, a Földön egy adott pont két delelése között nem -ot fordul el, hanem annál többet. Kepler II. törvényéből ‐ a Napból a Földhöz húzott sugár egy nap alatt napközelben és nap távolban ugyanakkora területet súrol (3. ábra) ‐ következik, hogy legnagyobb szögelfordulásnyira a két delelési állapot napközelben van. 3. ábra Ekkor leghosszabb tehát a két delelés között eltelt ídő, amit napi napnak nevezünk. A hosszabb napi napon belül a nappal is arányosan hosszabb lesz. 2. A fenti okok miatti változások mértékét az 1762. feladat megoldásában közöljük (1. a 42. oldalt).
Lévai Katalin (Mezőtúr, Teleki B. Gimn., I. o. t.) |
|